|
||
Turtur hegyeBors vezér hódoltatása és az első hivatali kinevezés
~ 18. Borsod Mikor így gyökeret vertek, akkor az ott lakók intelmeire közös elhatározással kiküldték erős csapat élén Böngér fiát Borsot a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország határait, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig, s alkalmas helyen emeljen várat az ország őrizetére. Bors pedig, miután elbocsátották, jó szerencsével nekivágott a dolognak, és a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize mellett várat építtetett; ezt az a nép Borsodnak hívta azért, mivel kicsiny volt. Bors még összeszedte túszul a lakosok fiait, és felállította a mezsgyéket a Tátra hegyein, aztán visszatért Árpád vezérhez. Visszatérte nagy örömöt keltett a vezér udvarában. A vezér pedig jeles cselekedetéért abban a várban ispánná tette, és egészen reá bízta, hogy annak a résznek viselje gondját. Fordította: Pais Dezső Forrás: mek.oszk.hu
~ 18. Borsod És amíg / miután így meggyökeresedtek, akkor közös tanácskozással és az egész helyi lakosság javaslatára / intésére ki lett küldve Borsu, Bungernek fia erős csapattal a lengyelek földje felé, aki az ország határait felülvizsgálja, és az akadályokat/határzárakat megerősítse a Turtur hegyig, és alkalmas helyen várat építsen az ország biztonsága okából / céljából. Borsu elfogadva a megbízást / elhagyta a boldog Zerenchét / Szerencset,együttesen a nagyszámú parasztsággal, a Buldua folyó mellett várat építtetett, vagy a folyó mellett Buldua várát építtette, ami neveztetett attól a néptől Borsodnak, azért mert kicsiny lett, vagy mert kicsinye / kisgyermeke lett vagy volt leendő. Bors örömmel üdvözölve az őslakosság egyre-másra érkező fiait, védelmébe / oltalmába veszi őket, és kitűzve a határokat a Turtur-hegyén át visszatért Árpád fejedelemhez. És Borsu visszatérte nagy (szívbeli, belső) örömet keltett a fejedelmi udvarban / tanácsban. A fejedelem Borsot érdemeiért abban a várban megyeispánná (?) tette, és azoknak a részeknek egész hivatalát / felügyeletét rábízta. Fordította: Berenik Anna Berenik Anna értelmezése:~ 18. Borsod A letelepedettek és a helybeliek között egyetértés uralkodott. Mint Szerencs történeténél láttuk, tömeges házasságkötés történt az újonnan birtokba vett földön. A jövő élet biztosítása közös feladat lett. Védeni kellett a határt a lengyelekig. Hol húzódott ez a határ? A Salánnal kötött szerződés értelmében az átengedett föld a Sajóig terjedt, aminek forrásvidéke a Király-hegység déli oldala. Bors a fejedelemtől engedélyt kapott az indulásra, szabad cselekvési joggal. A Szerencse (Istenasszonyának) elhagyása kétségtelenül kétértelmű fordítás. Bors visszahagyta a boldog / áldott feleségét. A várépítés közben érkezett a hír, hogy Borsnak kicsinye / kis gyermeke született. Pais a -d végződést kicsinyítő képzőnek tarja, de lehet, hogy inkább a nagycsaládra, a törzsnévre utal, mint amilyen volt Árpád fejedelem. Mikor Borsunak fia született, a nép mindjárt elnevezte azt "Bors családnak" = Borsodnak. A vár hivatalos neve azonban nem ez lett. A szöveg tudatos kétértelműségeit kénytelenek vagyunk tudomásul venni. 
Hol építette a várat? A fordíthatóság megengedi, hogy úgy a folyót, mint a várat is hívhatták Boduá-nak. A valószínűség Boldogkő várához vezet bennünket. Borshoz előbb a rusticus, parasztok vagy odavalósiak csatlakoztak, majd a populus, azaz köznép adta a Borsod nevet. Ezúttal is tanakodhatunk, hogy a kettő azonos-e, vagy utóbbiak a várépítés táján élő nép volt. Harmadik lehetőség, hogy P. magister ezúttal a rusticus alatt az Álmos népéhez csatlakozott ruthenokat érti. Jelen fejezetben a békés együttélés a jövevények és itt lakók között egyértelmű, és új szó az incola. Ennek pontos értelme a föld őslakosa, (más szóval lehetne bennszülött), akik egykor a föld szabad birtokosai voltak, s akik a század eleje óta idegen uralom alatt éltek saját hazájukban. 
Fotó: Prikler György www.bgrg.sulinet.hu A Szerencstől északra fekvő területen az őslakosság fiait Borsnak nem kellett összeszednie, mert azok önként jöttek a visszatért rokonsághoz, és Bors nem túszul veszi őket, hanem azokat védelmébe veszi, és a szövetséges, a hűbéres rangjára emelkednek. Miben különböznek ezek a habitatoroktól / lakosoktól és az egyéb népektől? Elsősorban ősi múlt tudatuk van, eleik mindig is itt laktak. Nyelvük az ősi szkíta nyelv, etnikumukat megőrizték. Több idegen uralmat átvészeltek, most pedig örömmel fogadják az egykor elmenekült vezető réteg leszármazottjait. 
Hol volt a Turtur hegye, ahol Bors kitűzte a határokat? Latinból fordítva gerle, gerlice lenne az értelme. Hasonló szó volt Saturholmu és Turzol, szintén magaslatok, ezúttal megkettőzve. Bors feladata biztosan nem a hegyek bejárása, hanem az utak és folyó menti átkelőhelyek biztosítása volt. Ha követjük a Tarca folyót Sóvárig, onnan tovább Bártfáig, majd Zboro várromja mellett elhaladva, kijutunk az ősi határra. A hágó mindössze 559 méter magas, ahonnan az út egyenesen Gorlicé-be vezet. Nem ez volt a Gerlice hegye? Szójáték? Nem ezt a könnyen járható hágót kellett eltorlaszolni, mint lehetséges támadási irányt? Jobb oldalon, már lengyel területen a Magóra hegye emelkedik. Gondolhatnánk arra is, hogy Bors a határi intézkedések után először Gerlicéjéhez és fiához sietett, majd tőle ment Árpád fejedelemhez? 
Borsu, a kumán B-Unger fia nem birtokosa, csak ispánja lett annak a várnak, aminek építését vezette, és a nép által történt elnevezés nem maradt érvényben. Viszont az első írásbeli bizonyíték áll előttünk, hogy a vármegye-rendszer tudatos kialakítása, várépítéssel, tájegységi központként és kinevezett elöljáróval, a 9. század végén már megkezdődött a Kárpát-medencében. Forrás: Berenik Anna: Árpád fejedelem nyomában |
||
Árpád 
