Turtur hegye

Bors vezér hódoltatása és az első hivatali kinevezés




mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 18. Borsod

Mikor így gyökeret vertek, akkor az ott lakók intelmeire közös elhatározással kiküldték erős csapat élén Böngér fiát Borsot a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország határait, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig, s alkalmas helyen emeljen várat az ország őrizetére. Bors pedig, miután elbocsátották, jó szerencsével nekivágott a dolognak, és a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize mellett várat építtetett; ezt az a nép Borsodnak hívta azért, mivel kicsiny volt. Bors még összeszedte túszul a lakosok fiait, és felállította a mezsgyéket a Tátra hegyein, aztán visszatért Árpád vezérhez. Visszatérte nagy örömöt keltett a vezér udvarában. A vezér pedig jeles cselekedetéért abban a várban ispánná tette, és egészen reá bízta, hogy annak a résznek viselje gondját.

Fordította: Pais Dezső

Forrás: mek.oszk.hu



P mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 18. Borsod

És amíg / miután így meggyökeresedtek, akkor közös tanácskozással és az egész helyi lakosság javaslatára / intésére ki lett küldve Borsu, Bungernek fia erős csapattal a lengyelek földje felé, aki az ország határait felülvizsgálja, és az akadályokat/határzárakat megerősítse a Turtur hegyig, és alkalmas helyen várat építsen az ország biztonsága okából / céljából.

Borsu elfogadva a megbízást / elhagyta a boldog Zerenchét / Szerencset,együttesen a nagyszámú parasztsággal, a Buldua folyó mellett várat építtetett, vagy a folyó mellett Buldua várát építtette, ami neveztetett attól a néptől Borsodnak, azért mert kicsiny lett, vagy mert kicsinye / kisgyermeke lett vagy volt leendő.

Bors örömmel üdvözölve az őslakosság egyre-másra érkező fiait, védelmébe / oltalmába veszi őket, és kitűzve a határokat a Turtur-hegyén át visszatért Árpád fejedelemhez. És Borsu visszatérte nagy (szívbeli, belső) örömet keltett a fejedelmi udvarban / tanácsban. A fejedelem Borsot érdemeiért abban a várban megyeispánná (?) tette, és azoknak a részeknek egész hivatalát / felügyeletét rábízta.

Fordította: Berenik Anna

Berenik Anna értelmezése:

~ 18. Borsod

A letelepedettek és a helybeliek között egyetértés uralkodott. Mint Szerencs történeténél láttuk, tömeges házasságkötés történt az újonnan birtokba vett földön. A jövő élet biztosítása közös feladat lett. Védeni kellett a határt a lengyelekig. Hol húzódott ez a határ? A Salánnal kötött szerződés értelmében az átengedett föld a Sajóig terjedt, aminek forrásvidéke a Király-hegység déli oldala.

Bors a fejedelemtől engedélyt kapott az indulásra, szabad cselekvési joggal. A Szerencse (Istenasszonyának) elhagyása kétségtelenül kétértelmű fordítás. Bors visszahagyta a boldog / áldott feleségét. A várépítés közben érkezett a hír, hogy Borsnak kicsinye / kis gyermeke született. Pais a -d végződést kicsinyítő képzőnek tarja, de lehet, hogy inkább a nagycsaládra, a törzsnévre utal, mint amilyen volt Árpád fejedelem. Mikor Borsunak fia született, a nép mindjárt elnevezte azt "Bors családnak" = Borsodnak. A vár hivatalos neve azonban nem ez lett. A szöveg tudatos kétértelműségeit kénytelenek vagyunk tudomásul venni.

Boldogkő vára

Hol építette a várat? A fordíthatóság megengedi, hogy úgy a folyót, mint a várat is hívhatták Boduá-nak. A valószínűség Boldogkő várához vezet bennünket.

Borshoz előbb a rusticus, parasztok vagy odavalósiak csatlakoztak, majd a populus, azaz köznép adta a Borsod nevet. Ezúttal is tanakodhatunk, hogy a kettő azonos-e, vagy utóbbiak a várépítés táján élő nép volt. Harmadik lehetőség, hogy P. magister ezúttal a rusticus alatt az Álmos népéhez csatlakozott ruthenokat érti. Jelen fejezetben a békés együttélés a jövevények és itt lakók között egyértelmű, és új szó az incola. Ennek pontos értelme a föld őslakosa, (más szóval lehetne bennszülött), akik egykor a föld szabad birtokosai voltak, s akik a század eleje óta idegen uralom alatt éltek saját hazájukban.

A Magas Tátra a Bükkből fényképezve

Fotó: Prikler György www.bgrg.sulinet.hu

A Szerencstől északra fekvő területen az őslakosság fiait Borsnak nem kellett összeszednie, mert azok önként jöttek a visszatért rokonsághoz, és Bors nem túszul veszi őket, hanem azokat védelmébe veszi, és a szövetséges, a hűbéres rangjára emelkednek. Miben különböznek ezek a habitatoroktól / lakosoktól és az egyéb népektől? Elsősorban ősi múlt tudatuk van, eleik mindig is itt laktak. Nyelvük az ősi szkíta nyelv, etnikumukat megőrizték. Több idegen uralmat átvészeltek, most pedig örömmel fogadják az egykor elmenekült vezető réteg leszármazottjait.

Gorlice - ezer évvel később (1915)

Hol volt a Turtur hegye, ahol Bors kitűzte a határokat? Latinból fordítva gerle, gerlice lenne az értelme. Hasonló szó volt Saturholmu és Turzol, szintén magaslatok, ezúttal megkettőzve. Bors feladata biztosan nem a hegyek bejárása, hanem az utak és folyó menti átkelőhelyek biztosítása volt. Ha követjük a Tarca folyót Sóvárig, onnan tovább Bártfáig, majd Zboro várromja mellett elhaladva, kijutunk az ősi határra. A hágó mindössze 559 méter magas, ahonnan az út egyenesen Gorlicé-be vezet. Nem ez volt a Gerlice hegye? Szójáték? Nem ezt a könnyen járható hágót kellett eltorlaszolni, mint lehetséges támadási irányt? Jobb oldalon, már lengyel területen a Magóra hegye emelkedik. Gondolhatnánk arra is, hogy Bors a határi intézkedések után először Gerlicéjéhez és fiához sietett, majd tőle ment Árpád fejedelemhez?

Gerle - streptopelio turtur

Borsu, a kumán B-Unger fia nem birtokosa, csak ispánja lett annak a várnak, aminek építését vezette, és a nép által történt elnevezés nem maradt érvényben. Viszont az első írásbeli bizonyíték áll előttünk, hogy a vármegye-rendszer tudatos kialakítása, várépítéssel, tájegységi központként és kinevezett elöljáróval, a 9. század végén már megkezdődött a Kárpát-medencében.

Forrás: Berenik Anna: Árpád fejedelem nyomában

Árpád
Egy arc a múltból
Igazság
Eposz
Anonymus
Életút
Ősök
Lebédia
Alduna 1 Cirill és Metód
Kijev
Verecke
Munkács
Ungvár
Bodrogköz
Bereg
Zemplén
Sárospatak
Tokaj
Szerencs
Turtur hegye Bors vezér hódoltatása
Bihar 1 Ösbő és Velek követjárása; Tas, Szabolcs és Tétény vezérek hadjárata
Erdély Tétény vezér hadjárata
Emőd
Mezőkeresztes
Szihalom
Gömör Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hódoltatása
Garam vize Bors vezér hódoltatása
Nyitra Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hadjárata
Alduna 2 Levente vezér hadjárata
Tetétlen
Alpár
Árpádhalom
Pusztaszer
Ópusztaszer
Csongrád
Titel
Zalánkemén
Bolgárfehérvár
Zágráb Bulcsú, Lél és Botond vezérek hadjárata
Bodrog
Csepel 1
Maros-Duna köz Szovárd, Kadocsa és Vajta vezérek hadjárata
Nis Szovárd és Kadocsa vezérek hadjárata
Ecilburg
Százhalom
Baranya Ete és Vajta vezérek hódoltatása
Veszprém Ösbő és Őse vezérek hadjárata
Bodajk
Bánhida
Székesfehérvár
Szt Márton hegy
Csepel 2
Bihar 2 Ösbő és Velek vezérek hadjárata
Csepel 3
Brenta Szalárd vezér hadjárata
Óperencia Kurszán vezér hadjárata
Pozsony
Fejéregyháza
Emléke
Történetírás
Irodalom
Képzőművészet
Munkácsy Mihály
Feszty Árpád
Zala György
Székely Bertalan
Than Mór
Zene
Film
Néprajz
Hagyományőrzők
Neve
Árpád hegy
Árpád halom
Árpád kilátó
Árpád forrás
Árpád fa
Árpád híd
Árpád hajó
Árpád sínbusz
Árpád vonal
Árpád Múzeum
Árpád fürdő
Épület
Egyéb
Hét vezér
Értékelés
Gyalázkodók
Idegen tükör
Rovás
Zusammenfassung
Summary
Árpád év
Száz éve
Felhívás
Hírek
Előzetes
Utólagos
Kapcsolatok