Ősök




mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 1. Szcítia (...)

A szittya földnek széle-hossza igen nagy. Az embereket meg, akik rajta laknak, közönségesen dentü-mogyeroknak nevezik a mai napig, és soha semmiféle uralkodó hatalmának az igáját nem viselték. A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk. Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király. Ő az Úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szittya földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött, és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette. Majd királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévizek fölött: minden régi épületet, amit ott talált, megújíttatott, és az egészet igen erős fallal vétette körül. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják, a németek pedig Ecilburgnak hívják.
De elég ennyi! Maradjunk meg a történet útján. Hosszú idő múlva pedig ugyanazon Mágóg király ivadékából eredt Ügyek, Álmos vezér apja, kinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai, miként a következőkben majd előadjuk. (...)

~ 3. Álmos, az első vezér

Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak ami latinul annyi, mint szent, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők. De erről ne többet!

~ 4. Álmos vezér

Álmos vezér pedig, miután világra született, nagy örömére szolgált Ügyeknek és rokonainak, továbbá Szcítia majdnem összes előkelőinek, merthogy az apja, Ügyek, Mágóg király nemzetségéből eredt. Maga Álmos meg szép, de barna orcájú volt; a szeme fekete, de nagy; a termete magas és karcsú; a keze nagy, az ujjai vaskosak. Álmos egyszersmind kegyes, jóakaratú, bőkezű, bölcs, derék katona volt; vidám adakozó mindazok részére, akik Szcítia országában abban az időben katonák voltak. Midőn pedig Álmos az érett kort elérte, mintegy a Szentlélek ajándéka jutott neki, s így pogány létére mégis hatalmasabb volt és bölcsebb Szcítia összes vezéreinél. És az országnak minden dolgát abban az időben az ő tanácsai szerint vagy az ő segítségével intézték. Mikor érett ifjúvá serdült, Álmos vezér akkor feleségül vette azon a földön egy igen nemes vezérnek a leányát. Ettől született Árpád nevű fia, akit magával vitt Pannóniába, amint majd a következőkben előadjuk.

Fordította: Pais Dezső

Forrás: www.mek.iif.hu



P mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 1. Szcítia (...)

MBxxxxxx

~ 3. Álmos az első fejedelem

MBxxxxxx

~ 4. Álmos fejedelem

MBxxxxxx

Fordította: Berenik Anna

Berenik Anna értelmezése:

~ 1. Szcítia

~ 3. Álmos az első fejedelem

~ 4. Álmos fejedelem

Forrás: Berenik Anna: Árpád fejedelem nyomában(2001)




Kézai Simon mester 1280-as években írt Magyar Krónikájában erről az alábbiakat olvashatjuk:

xxxxxxx

Fordította: Szabó Károly

Forrás: www.mek.iif.hu




Az Úr ezerháromszázötvennyolcadik évében a Képes Krónika szerzője, akit mi Kálti Márknak hiszünk, a következőket írta:

~ Kezdődik az előbeszéd a második bejövetelről és a magyarok szerencsés meg szerencsétlen dolgairól (...)

Ögyek fia Előd Szittyaországban Eunodubilia leánytól fiat nemzett, kinek neve lőn Álmos, annak okáért, mert anyjának álmában keselyűforma madár jelent meg, amikor terhes állapotban volt; méhéből rohanó víz fakadt, meggyarapodott, de nem a maga földjén; ebből azt jósolták, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Miután a somnium a mi nyelvünkön álom, s ama fiú származását álom jövendölte meg, ezért nevezték Álmosnak, aki Előd, ez Ögyek, ez Ed, ez Csaba, ez Etele, ez Bendegúz, ez Torda, ez Szemény, ez Etej, ez Apos, ez Kodocsa, ez Berend, ez Zsolt, ez Bulcsú, ez Balog, ez Zombor, ez Zámor, ez Lél, ez Levente, ez Kölcse, ez Ompód, ez Miske, ez Mike, ez Beszter, ez Budli, ez Csanád, ez Bökény, ez Bondorfán, ez Farkas, ez Otmár, ez Kádár, ez Belér, ez Keár, ez Keve, ez Keled, ez Dama, ez Bor, ez Hunor, ez Nimród, ez Thána, ez Jáfet, ez Noé fia volt. Álmos nemzette Árpádot, Árpád nemzette Zoltánt, Zoltán nemzette Taksonyt.

Fordította: Geréb László

Forrás: Képes Krónika

Atilla

Atilla nagykirály a Képes Krónikából Attila nagykirály a Thuróczy Krónikából

Atilla nagykirály halála (Paczka Ferenc festménye)

Emese

Az ún. 'égberagadás' a nagyszentmiklósi kincsen Emese álma Emese álma (Lebo Ferenc érme) Emese álma (kerámia plakett) Emese álma (Józsa kerámia plakett - Korond) Az ún. 'égberagadás' modern grafikán Emese álma (Varga Tibor festménye)

Az álom

Az álom szimbolikus jelentőségét minden kultúra felismerte. A természeti népek archaikus mítoszaiban az álom magát a valóságot jelképezi, de sokszor magasabb rendű az ébrenlétnél is.

Orlai Petrich Soma: Emese álma (litográfia, Az Ország Tükre, 1864)

A nagyra hivatott emberek születését megelőző anyai álom számos utalást tartalmaz a gyermek jövőbeli sorsát, jellemének kivételességét illetően. A hagyomány szerint pl. Buddha fogantatását és születését is szimbolikus álom előzte meg. Anonymus Gesta Hungororumában Álmos anyjának, Emesének jelzi csodás álom fia születését, és nemzetségének, az Álmos-Árpád-dinasztiának a növekvő hatalmát.

Forrás: Szimbólumszótár: www.hik.hu

Emese (László Gyula rajza)

Juhász Gyula

Emese álma

Ázsiai sátor mélyén,
Ázsiai éjek éjén,
Hulló csillag fénye mellett
Álmodott Don vize mellett.

Szépanyánk volt, sorsok anyja,
Álmodott föl-fölriadva,
Megborzongott babonázva,
Ázsiai éjszakába.

Szíve táján a jövendő,
Lelke mélyén ősi erdő,
Napnyugatra terjedendő,
Melynek méhe sohse meddő.

Álmodott és látta kéjjel,
Ágyékából messze, széjjel
Hódító folyam dagadva
Mint rohan borús Nyugatra.

Népek útján büszke haddal
Söpri gátját diadallal,
És föléje vén turulnak
Védő szárnyai borulnak.

És az álom egyre mélyebb,
Mélyebb, szörnyebb és sötétebb,
Ősi folyam vérrel árad
S égig nyúlnak szolgagátak!

Álom, álom, terhes álom,
Messze ázsiai tájon,
Mikor érsz már boldog véget
Anyaálma Emesének?
Emese álma (Sebek Miklós érme) Emese (Bicskey Zsolt festménye) Emese álma (Stetka Gyula (1885 - 1925) tempera, 1913)

Anonymusnál és a Képes Krónikában olvashatjuk az Álmos-mondát, vagy másként Emese álmát, az Árpád-nemzetség eredetmondáját. Árpád apja Álmos, Ügyek és Emesü gyermeke. Emese álmot látott, mely szerint egy turul reá szállva teherbe ejtette és nemzetségének nagy jövőt jósolt. Emese neve nőstény disznó jelentésű (emse), az ő és a turulmadár totemisztikus nászának elemeit láthatjuk ebben a mondában. A két forrásban különbözőképpen olvashatjuk az álmot. Anonymusnál Emese már gyermeket vár, amikor a mitikus álomban megjelenik a turul. A Képes Krónika koncepciójába nem illett bele a teherbe ejtés motívuma, így ez hiányzik.

Emese (Józsa Judit kerámiaszobra) Emese álma (Helbing Ferenc (1870-1958) olajfestménye) Emese álma (bábjelenet) Emese Emese (Kiss István faragása)

Álmos

Álmos nagykirály a Képes Krónikából

Égi eredetű ős, az első magyar királyi dinasztia, az Árpád-ház mitikus származású ősatyja. Kb. 850 körül megválasztott fejedelem, a magyar törzsszövetség vezére, a szakrális kündü méltóság betöltője, a honfoglalást vezető Árpád fejedelem apja. A származástörténetét elbeszélő monda szerint Álmos az ég küldötteként megjelenő turul fia, akinek kiválasztottságát a születése előtti csodás álom jelezte, amely egyben utódai, az Árpád-dinasztia égi eredetű hatalmát is igazolta: "...csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt" (Emese álma: Anonymus: Gesta Hungarorum). A hun-magyar azonosság elvét valló Kézai Simon Gestájában Attila címerállata is a turul, így a nemzetségi totemállat révén a hun király hatalma újjászületik Álmosban és utódaiban, a Turul-nemzetségben.

Álmos nagyfejedelem (László Gyula rajza)

Anonymusnál Álmos indoklás nélkül eltűnik; Kézai csak a második honfoglaló, Árpád apjaként említi; az 1358-as Képes Krónikában viszont ez áll: "Álmost Erdőelve országában megölték, és be nem jöhetett Pannoniába." Álmost eszerint közvetlenül a honfoglalás kezdetekor áldozták fel. A szakrális királygyilkosság számos nép archaikus szokásaihoz hasonlóan a sztyeppei népeknél is gyakorlat volt, amelyre a király idős kora is adhat magyarázatot; de a besenyőktől elszenvedett vereség után az istenség segítségének újbóli elnyerését célzó áldozatként is értelmezhető (áldozás/áldozat). Jókai A magyar nemzet története regényes rajzokban c. művében olvasható: "a vándor népfajoknak szokásuk volt, midőn új hont akartak elfoglalni, az öreg fejedelmet az ország határán megáldozni." Garay János Az Árpádok c. balladaciklusában az Álmos rész alcíme: "A magyarok Mózese."

Forrás: Szimbólumszótár: www.hik.hu

Álmos (Kiss István grafikája) Álmos nagyfejedelem (Jankovics Marcell rajzfilmjéből) Álmos nagyfejedelem Álmos nagyfejedelem (Szász Endre (1926-2003) olajfestménye) Álmos nagyfejedelem (Kertai Zalán)

Álmos (Kiss István faragása) Álmos (kerámia relief) Álmos nagyfejedelem (Páll Árpád kerámiaszobra) Álmos szelleme vezeti Árpádot (Sarlós Endre rajza) Álmos nagyfejedelem (Józsa Judit kerámiaplakettje, 2007) Árpád és Álmos nagyfejedelmek (Józsa Judit kerámiaszobra) Árpád és Álmos nagyfejedelmek (Józsa Judit kerámiaszobra)

Árpád
Egy arc a múltból
Igazság
Eposz
Anonymus
Életút
Ősök
Lebédia
Alduna 1 Cirill és Metód
Kijev
Verecke
Munkács
Ungvár
Bodrogköz
Bereg
Zemplén
Sárospatak
Tokaj
Szerencs
Turtur hegye Bors vezér hódoltatása
Bihar 1 Ösbő és Velek követjárása; Tas, Szabolcs és Tétény vezérek hadjárata
Erdély Tétény vezér hadjárata
Emőd
Mezőkeresztes
Szihalom
Gömör Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hódoltatása
Garam vize Bors vezér hódoltatása
Nyitra Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hadjárata
Alduna 2 Levente vezér hadjárata
Tetétlen
Alpár
Árpádhalom
Pusztaszer
Ópusztaszer
Csongrád
Titel
Zalánkemén
Bolgárfehérvár
Zágráb Bulcsú, Lél és Botond vezérek hadjárata
Bodrog
Csepel 1
Maros-Duna köz Szovárd, Kadocsa és Vajta vezérek hadjárata
Nis Szovárd és Kadocsa vezérek hadjárata
Ecilburg
Százhalom
Baranya Ete és Vajta vezérek hódoltatása
Veszprém Ösbő és Őse vezérek hadjárata
Bodajk
Bánhida
Székesfehérvár
Szt Márton hegy
Csepel 2
Bihar 2 Ösbő és Velek vezérek hadjárata
Csepel 3
Brenta Szalárd vezér hadjárata
Óperencia Kurszán vezér hadjárata
Pozsony
Fejéregyháza
Emléke
Történetírás
Irodalom
Képzőművészet
Munkácsy Mihály
Feszty Árpád
Zala György
Székely Bertalan
Than Mór
Zene
Film
Néprajz
Hagyományőrzők
Neve
Árpád hegy
Árpád halom
Árpád kilátó
Árpád forrás
Árpád fa
Árpád híd
Árpád hajó
Árpád sínbusz
Árpád vonal
Árpád Múzeum
Árpád fürdő
Épület
Egyéb
Hét vezér
Értékelés
Gyalázkodók
Idegen tükör
Rovás
Zusammenfassung
Summary
Árpád év
Száz éve
Felhívás
Hírek
Előzetes
Utólagos
Kapcsolatok