Nyitra

Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hadjárata




mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 35. Nyitra városa

Szovárd és Kadocsa, valamint Huba Bors távoztával továbbvonultak Várad várából, és a Törzsök-erdőn túl, a Zsitva folyó mellett ütöttek tábort. Másnap pedig kémül küldtek ki néhány embert, akit merésznek ismertek, azzal a feladattal, hogy menjenek át a Nyitra folyón, és nézzék meg, vajon harc nélkül eljuthatnak-e Nyitra városáig. Mikor ezek igen gyorsan odaértek a Tormos-patakhoz, ahol ez a Nyitrába szakad, látták, hogy annak a vidéknek a lakói: szlovének és csehek a csehek hercegének a segítségével szembeszállanak velük. Tudniillik Attila király halála után azt a földet, amely a Vág és a Garam között a Dunától egészen a Morva folyóig terül el, a csehek hercege foglalta el, és egyetlen hercegséggé tette. Abban az időben pedig a csehek hercegének kegyelméből Zobor lett a Nyitrai vezér.

~ 36. A vezérek küldötte kémek

Midőn pedig azok a kémek, akiket Szovárd és Kadocsa kiküldöttek, látták, hogy a szlovének és csehek nem képesek nekik ellentállani, háromszor rájuk nyilaztak, és néhányat közülük nyíllövéseikkel meg is öltek. Mikor a szlovének és csehek, akiket Zobor őrségre kirendelt, észrevették, hogy azok, kiket hétmagyarnak mondanak, ilyen fegyvert használtak, nagyon megrémültek, minthogy efféle fegyvert sohasem láttak. S azonnal hírül adták uruknak, Zobornak meg a vidék többi főembereinek.

~ 37. Árpád vezéreinek a harca

Akkor ennek hallatára Zobor a csehek segítségével nagyszámú fegyveressel elébük vonult, hogy harcba szálljon velük. Mikor mind a két sereg odaért a Nyitra folyóhoz, Szovárd, Kadocsa és Huba át akart kelni a folyón. Azonban Zobor, a nyitrai vezér meg katonái igen soká küzdöttek ellenük, és semmiképpen nem engedték, hogy átkeljenek. Miközben soká küszködtek egymással, a magyarok nyíllal lövöldözve sokat megöltek a csehek és szlovének közül, de három napig az árvíz miatt semmiképpen nem tudtak átkelni. Végre negyednap a csehek és az összes nyitrai szlovének, mikor látták a magyarok vakmerőségét, és a nyílzáport már nem bírták tovább, megfutamodtak, s hogy életüket megmentsék, nagy rettegve nyakra-főre bezárkóztak Nyitra városába. Ezeket Szovárd, Kadocsa meg Huba, valamint a többi vitézek egészen a városig üldözték, s közülük némelyeket megöltek, némelyeket megsebesítettek, másokat pedig foglyul ejtettek. Zobort, a vezért, mikor menekülés közben harcba bocsátkozott velük, s Kadocsa lándzsájától megsebesítve összerogyott, elfogták és őrizet alá vetették. A többiek meg a városba zárkózva úgy meglapultak, mintha némák lettek volna. Másnap Szovárd, Kadocsa és Huba hadaiknak sok-sok fegyveresével mindenféle módon hevesen ostromolni kezdték Nyitra városát. Az Isten nagy győzelmet adott nekik, mert küzdelemmel behatoltak abba, és számos ellenségnek a vérét ontották. Majd haragjukban a tartomány vezérét, Zobort, akit harmadnapja elfogtak, egy magas hegyre hurcolták, s ott felakasztották. Ezért azt a hegyet attól a naptól kezdve Zobor hegyének hívják. S e tettük miatt félt tőlük annak a hazának minden embere, úgyhogy a nemesek fiaikat mind túszul adták, és azon föld valamennyi népe meghódolt nekik egész a Vág folyóig. Mivel pedig az Isten kegyelme járt előttük, nemcsak a lakosokat magukat hódították meg, hanem elfoglalták egytől egyig a váraikat is, melyeknek most is Sempte, Galgóc, Trencsén, Bolondóc és Bán a nevük. Majd miután a várakba őröket helyeztek el, egészen a Morva folyóig mentek, és torlaszokat állítva oda, a magyarok országának határait Boronáig és Sárvárig tűzték ki. A győzelem után visszafordultak Árpád vezérhez, s mindenkit, aki csak azon a földön nem akart a hűségükre állani, vasbilincsbe verve magukkal hurcoltak. Mikor Szovárd, Kadocsa és Huba összes foglyaikkal együtt épen és sértetlenül megérkeztek Árpád vezérhez, nagy öröm támadt a vezér udvarában. Árpád vezér nemeseinek tanácsára és kérelmére megeskette a nyitrai részekről hozott hűtleneket, aztán különböző helyeken földeket adományozott nekik, nehogy még hűtlenebbekké váljanak, s így majd, ha hazatérnek, megrontsák a nyitrai határon lakó híveket is. Ebben az örömében még Árpád vezér Hubát Nyitra és egyéb várak ispánjává tette, egyszersmind tulajdon földet is adott neki a Zsitva folyó mellett a Törzsök-erdőig.

Fordította: Pais Dezső

Forrás: www.mek.iif.hu



P mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 35. Az erdőntúli föld

MBxxxxxx

~ 36. Az erdőntúli föld

MBxxxxxx

~ 37. Az erdőntúli föld

MBxxxxxx

Fordította: Berenik Anna

Berenik Anna értelmezése:

~ 24. Az erdőntúli föld

Forrás: Berenik Anna: Árpád fejedelem nyomában(2001)




Kézai Simon mester 1280-as években írt Magyar Krónikájában erről az alábbiakat olvashatjuk:

xxxxxxx

Fordította: Szabó Károly

Forrás: www.mek.iif.hu




Az Úr ezerháromszázötvennyolcadik évében a Képes Krónika szerzője, akit mi Kálti Márknak hiszünk, a következőket írta:

xxxxxxx

Fordította: Geréb László

Forrás: Képes Krónika

A Zobor hegy (Dörre Tivadar rajza)

Thaly Kálmán

A Zobor hegyi emlékmű helyének kijelölése

Minthogy a Zoborhegy fekvését jól ismertem, s úgy az ottani birtokviszonyokat is, tudván, hogy Bende püspök úr, egykori képviselőtársam, a tulajdonosa a zobori erdőknek: illőnek találtam őt, mielőtt Nyitrára indulnék, Budapesten felkeresni. Kifejtve előtte látogatásom célját, fölkérém: nem lenne-e hajlandó a zobori sziklaormot általengedni s az emlékoszlop fölépítése ügyét egyébképen is előmozdítani? (Ugyanis mindenütt, a hol emléket állítottunk: ennek területét az illető tulajdonosok az államnak örök időkre átengedték s az odavivő utak szabad használatát telekkönyvileg biztosították.) A hazafias püspök nagy előzékenységgel fogadott, rögtön késznek nyilatkozott az átengedésre, örömét fejezé ki a szobor létrejöttén, s a legszívesebben meghívott a saját vendégéül Nyitrára, bizottságommal együtt. Úgy is lőn. Kitüntető szíves vendégszeretettel fogadtak Nyitrán a várban, hová a püspöki hintók vittek föl bennünket, s ő Méltósága uradalmi főtisztjeit kalauzokul adta mellénk a másnapi kirándulásra a Zoborra. Erdészeit is utasítá ugyanott.

Nyitra a Zobor heggyel

Kikocsiztunk; a regényes fekvésű régi camaldul zárda romjai közt várt bennünket pihenés, majd ebéd; és onnan indultunk gyalog föl a Zoborhegy magaslataira, - valami három óráig másztunk, míg a legmagasabb ormokhoz elértünk. Örömmel tapasztaltuk, hogy a Zobor-tető mily remek kilátású pont. Hanem ott két orom van; az egyik, a melyen a hagyomány szerint az áruló Zobor szláv vezért Árpád magyarjai felakasztották; és ez a pompás piedestált képező kopár sziklaorom a hegy szélén, közvetlenül Nyitra város fölött emelkedik, délfelé a síkra tekintve; továbbá a másik, gyeppel benőtt csúcs, mely valami 200 méterrel hátrább áll, de 24 méterrel magasabb az elsőnél. Mindazonáltal csakhamar beláttuk, hogy erre az emléket nem tehetjük: mert Nyitra város felől ez az orom el van takarva, és rajta az oszlop csak igen távolról lenne látható. Tehát az első, hagyományos és sokkal regényesebb, merész alakzatú oromban állapodtunk meg. Gondosan megvizsgáltuk geologiailag a tetőn található kőzeteket, melyek ugyan nem gránitból, hanem csak - az obeliszk bélletére használható - kovából állanak; és mivel a hátsó csúcs az elsőt 24 méterrel meghaladja s ezzel a nagy távolból egybeolvadni látszik: javaslatomra a műépítész úrral abban állapodtunk meg, hogy az ide állítandó obeliszket még magasabbra, nevezetesen 36 méteresre építjük. Így az egész Zobort uralandja, s már a galántai, tornóci, tót-megyeri, érsekújvári vasútállomásokról szabad szemmel is kivehető leszen, amire különös súlyt fektettem.

Nyitra és a Zobor hegy Zobor hegy (1917)

A hegy tövében levő gránitbányákból a fedő kőkockák felszállítására azután, nem kevés költséggel, külön szekérutat kellett vágatni a nyitrai állammérnöki hivatalnak, melynek főnöke szintén velem járt a Zobor-tetőn. Mivel pedig az emlékműhöz, a kőszállító út Gerencsér felől, az esztergomi káptalan birtokán át volt csak készíthető: ennek engedélyét is ki kelle nyernünk. Készséggel megadá.

A Zobor hegy

Nyitráról teljesen megnyugodva távoztam: de utóbb mégis ezen oszlop ügyében ért némi bosszúság - az egyetlen - mondhatom. Tudniillik mikor már javában épülőben volt a zobori obeliszk, Nyitráról illetékes kezekből figyelmeztető levelet vettem: tudom-e, hogy az emlék jóval kisebbre van tervezve a megállapított 36 méternél? Én erről mit sem tudva, kérdezősködésemre Berczik Gyula műszaki tanácsos úr kénytelen volt bevallani, hogy az obeliszk magasságát - s ezzel együtt arányait is - költségkímélés szempontjából a tervezett 36 méterről 22-re szállította le; de nyugodjak meg, mert nagyon szép lesz az így is! A bemutatott terv igazán nagyon szép, felelém; azonban tartok tőle, hogy az oszlop a Zoborhegy roppant tömegén így el fog enyészni és távolabbról nem lesz látható, összeolvad a hátsó csúccsal, a mely 24 méterrel magasabb. Gondolkodtam én erről - válaszolá - de mert a túlsó hegy színe szürke, az obeliszk pedig fehér lesz: így a sötétebb háttér ennek világos körvonalait még kellemesebben ki fogja emelni. Nem bolygattam tehát tovább a dolgot. Azonban nemsokára a leleplezés után szomorúan kelle konstatálnom, hogy eredeti számításom a 36 méterre még is csak alapos vala, s mennyire igazam volt, midőn utóbb a méretleszállítás miatt aggódtam. Ha hiba történt itt, én oka nem vagyok!

Forrás: Dr Thaly Kálmán: Az ezredévi országos hét emlékoszlop története (Pozsony, 1898.)

Zobor hegy télen A Zobor hegy A Zobor hegy A Zobor hegy A Zobor hegy Ezredévi emlékoszlop a Zobor hegyen

A Zobor-hegyi emlék

A Zobor-hegyen 1896-ban millenniumi emlékmű épült fehér gránitból négy turul madárral Huba vezér emlékére. A húsz méter magas emlékoszlopot 1896. augusztus 30-án avatták fel, de 1921. február 9-én cseh légionáriusok ledöntötték. Napjainkban már csak a hengerszerű talapzat maradt meg belőle.

Nyitravármegye ezredéves emlékérme

Története

A vármegyei közgyűlés már 1894-ben 1/5083. szám alatt kelt határozatával kimondotta, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójának megünneplésére 100 000 forintot szavaz meg. 1896. január 1-én elkezdődött az ünneplés megyeszerte. A városok, községek, egyházak, egyházi és világi intézmények fellobogóztattak, az iskolák ünnepélyeket rendeztek.

Maga a vármegye május 18-án, Thuróczy Vilmos főispán elnöklete alatt díszközgyűlést tartott, melyen ünnepi díszben jelent meg mindenki, s dr. Janits Imre, a nyitrai választókerület országos képviselője, a honalapítás ezredik évfordulójának szentelt ünnepélyes emlékbeszédet mondott, Craus István alispán pedig a királyhoz intézett hódoló feliratot terjesztett elő. Majd június 9-én, a Budapesten Ő Felsége, a király előtt elvonult díszbandériumban Nyitramegye 11 úrlovassal vett részt. A bandérium tagjai a következők voltak: gróf Károlyi Lajos - két csatlóssal, Turcsányi Ödön zászlótartó - két csatlóssal, és két gyaloghuszárral, Rakovszky Ferencz - egy csatlóssal, lovag Chwalibogovszky Sándor - két csatlóssal, Majthényi Géza, ifj. Dióssy Imre, Tarnóczy Gusztáv, Tarnóczy Vladimír, Rexa Arthur és gróf Zedwitz Utz egy 1660-ik évből való nemesi zászlóval.

Augusztus 30-án avatták fel azon ezredéves emlékoszlopot, melyet a Zobor-hegy ormán az állam emelt a honalapítás emlékére (Magyarország ezredéves ünnepe alkalmából felállított hét emlékmű egyike, egy szélesebb alépítményből kiemelkedő 20 m magas gránit-obeliszk). E fényes ünnepre az ország minden részéből Nyitrára sereglettek a hazafiak. A kormány képviseletében érkező Perczel Dezső belügyminiszter elébe Nyitráról Érsekújvárig különvonaton ment augusztus 29-én egy nagy küldöttség, melynek élén Thuróczy Vilmos főispán beszéddel üdvözölte a minisztert Érsekújvárott. Aznap este a vármegye közönsége a vármegyei székház összes termeiben fényes estélyt adott. Másnap - augusztus 30-án reggel - egész népáradat indult fel hosszú kocsisorban a zoborhegyi emlékoszlophoz. A közönség legnagyobb része díszmagyarban volt. A várdomb alatt mozsarak dörögtek, mialatt az emlékoszlop mellett Bende Imre, nyitrai püspök, nagy papi segédlettel ünnepélyes szentmisét, később teljes püspöki ornatusban főpásztori beszédet mondott. Utána Perczel Dezső belügyminiszter tartott szónoklatot, mely után Schober Ernő, a galgóczi kerület országos képviselője felolvasta az emlékoszlop felavatásáról készült okiratot, melyet a megyei levéltárban helyeztek el. Ezen történelmi okirat szó szerint való szövege a következő:

A magyar állam, Ferencz József Ő császári és apostoli királyi Felségének dicsőséges uralkodása és losonczi báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége alatt 1896-ban Ezeréves fennállásának emlékét ünnepelvén, - a törvényhozás az isteni gondviselés kegyelmét és a magyar nemzet államfenntartó erejét tanusító történelmi tény örök emlékezetére - Thaly Kálmán országgyűlési képviselő kezdeményezésére elrendelte, hogy az ország hét pontján: a munkácsi várhegyen, a brassói Cenk ormán, a nyitrai Zobor-hegyen, a dévényi vártetőn, Puszteszeren, Zimonyban és Pannonhalmán, az utódok hazafiui kegyeletének egy-egy maradandó jele állíttassék fel.

Ez az emlékmű, melyet bonyhádi Perczel Dezső magyar királyi belügyminiszter, az országgyűlés tagjainak, Thuróczy Vilmos Nyitravármegye főispánjának, s nagyszámú ünneplő közönségnek jelenlétében 1896. évi augusztus hó 30-ik napján avatott fel s a mely mű Berczik Gyula műszaki tanácsos terve szerint készült, hivatva van: egyrészt Nyitra vára s vele az éjszaknyogoti országrészeknek Árpád vitéz hadai által történt elfoglalása emlékét megörökíteni, másrészt pedig erről a hegytetőről szerteszét, fel a haza bérczkoszorús határáig, le a Dunáig, keletnek és nyogotnak fenne hirdetni, hogy ennek a vidéknek a népe, - mely magát ezt az emlékkövet kegyelettel vette gondos őrízetébe, - nyelvben és szokásokban bár idegen, de érzületben mindenkor hűséges tagja a nemzetnek, rendíthetetlenül megbízható támasza a hazának.

Hirdesd is ezeken te emlékkő, időtlen időkig, honfinak és idegennek egyaránt és ezzel a magasztos hivatással állj, míg a haza áll!

Végül Craus istván alispán hazafias szónoklattal a megye gondozásába vette át az emlékoszlopot. A kivonult honvédszázad sortüzet adott, majd Craus alispán átnyújtotta Perczel miniszternek az ezen alkalomra veretett érméknek egy arany példányát, a megjelent előkelőségek között ezüst, a nép között pedig réz-érméket osztott szét. Délben a Zobor-hegy alatt fekvő honvéd sátortáborban 400 terítékű díszebéd volt, melyen elsőnek Ő Felségét, a királyt, Perczel Dezső belügyminiszter, a hazát pedig Francsics Norbert lelkes pohárköszöntőben ünnepelte. S aztán sok áldomást mondtak a hazára és annak vezérlő nagy alakjaira, mi alatt a Zobor-hegyen a népnek ökörsütéssel víg népünnepet rendeztek, muzsikával, tánccal.

Befejezést az ezredéves emlékünnep december 30-án nyert, amikor I. Ferencz József apostoli királynak Ferraris Arthur festőművész által festett arcképét leplezték le a megye közgyűlési nagytermében. Ezen díszközgyűlésen szintén Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, főispán elnökölt, s az ünnepi beszédet Craus István alispán tartotta. Ekkor választott a közgyűlés egy nagy küldöttséget, melyet azzal bízott meg, hogy Ő Felsége a király előtt Nyitravármegye képviseletében jelenjen meg, s a megye közönsége nevében mondjon köszönetet a királynak, amiért módot és alkalmat nyújtott arra, hogy arcképét Ferraris festőművész a megye számára megfesthette, s egyszersmind adja át a zoborhegyi emlékoszlop felavatása alkalmából vert érmeknek külön a Felség számára veretett 34 arany súlyú aranypéldányát. (...) E küldöttség 1897. május 20-án végezte el a nyert megbízatást Budapesten, a királyi várban, hol a király Ő Felsége a megjelent nyitraiakat, s a Thuróczy főispán által hódolatteljes beszéddel átnyújtott arany emlékérmet rendkívül kegyesen elfogadta. Ez ünnepélyes, legfelsőbb fogadtatáson Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, főispán, a következő beszédet mondta:

Felséges Császár és Apostoli király! Legkegyelmesebb Urunk! Nyitravármegye közönsége nevében megjelentünk Felségednek legmagasabb színe előtt, hogy alattvalói hódolattal kapcsolatos legalázatosabb köszönetünket nyilvánítsuk ama legmagasabb kegyéért, amelyet Felséged vármegyénk iránt legkegyelmesebben tanusítani méltóztatott azzal, hogy a megyénk székhelyén mult évi december 30-án ünnepélyesen leleplezett arcképének sikerültét, ennek festésekor felséged közvetlen legkegyelmesebb hozzájárulásával biztosítani kegyeskedett. Midőn Felségednek eme kegyéért legmélyebb köszönetet legalázatosabb hódolattal nyilvánítanánk, megbízatásunkhoz képest felhasználjuk e szerencsés alkalmat arra is, hogy hazánk államiságának ezredik éve emlékeül a Nyitra-Zoborhegy ormán létesített országos emlékműről készített emlékérmet ismételten kifejezett alattvalói hódolatunk kapcsán íme itt átnyújtsuk. Kegyeskedjék azt Felségednek legkegyelmesebben elfogadni.

Hálát adunk az isteni gondviselésnek, hogy a történelemben megírt, s átélt annyi balszerencse közt magyar államunkat az ezer év folyamán fentartotta és hatványozott hálaérzelmekkel fordulunk Istenünkhöz, hogy a nemzetek életében csak ritkán előforduló ezen ezredik évet felségednek igazságos jogara alatt élhettük meg, akinek szívjóságával párosult bölcsessége népei boldogításán fáradozik és akit hálás nemzete törhetetlen hűséggel és ragyogó szeretettel övez. Ez alkalommal is legbensőbb igaz érzelmeinkből folyólag kérve kérjük a mindenség Urát, hogy édes hazánknak további felvirágzására és nemzetünknek boldogítására Felségedet minden vésztől mentve, ép erő- és egészségben, hosszú időkön át sokáig, boldogan éltesse!

A beszédet követő éljenzés lecsillapulta után Ő Felsége a következőleg válaszolt:

Nyitravármegye közönségének személyem iránti hű ragaszkodása előttem igen kedves, bizonyítékát látom abban, hogy arcképemet a vármegye ülésterme részére elkészíttette, s örömömre szolgál, hogy az arckép sikerültéhez én is némileg hozzájárulhattam.

A honalapítás ezredik évfordulója alkalmából a Nyitra-Zoborhegy ormán emelt országos emlékműről készített érmet köszönettel fogadom önök kezéből, s meg vagyok győződve, hogy a vármegye lakossága amaz országos emlékművet hazafias kegyelettel fogja megőrizni.

Vigyék meg a vármegye közönségének szivélyes üdvözletemet és változatlan kegyelmem biztosítását.

Ő Felsége válaszát a jelenvoltak lelkesült éljenzéssel fogadták, mire Ő Felsége a küldöttséget kegyteljesen bocsátotta el.

Az ezer éves mult minden viszontagságának, küzdelmének, dicsőségének, diadalának és bánatának minden emléke kegyeletesen felújult és megerősítette e vármegyében is a nemzeti öntudatot, az ősi magyar erények ápolásának szeretetét és bízó szívvel vezette be Nyitravármegyét a nemzeti történelmi élet második ezredébe, az ősök három szent jelszavával:

Istenért, Királyért, Hazáért!

Forrás: www.zoboralja.sk

Ezredévi emlékoszlop a Zobor hegyen (Fénynyomat Divald K. Fia műintézetéből) Ezredévi emlékoszlop a Zobor hegyen (Fotó: Erdélyi Mór)

Az emlékmű szerepe és sorsa

A Zobor-hegyi emlék hivatva van elbeszélni, hogy a hazánk síkságáig benyomult morva birodalmat a honfoglaló hadak a Kárpátok közül kiszorították, mert a haza egységének erre szüksége volt. Ugyanakkor belső figyelmeztető funkciót is ellátott, mint a felvidéki szlovákok figyelmeztető jele. A 21 méter magas, csúcsos obeliszk négy oldalán egy-egy kőből faragott, leeresztett szárnyú turulmadár "őrködött", melyek Kallós Ede munkáját dicsérték. A kör alakú alépítményt az állami nagycímer díszítette. Létrehozását a császár is támogatta, avatására emlékérmet vertek.

A betörő cseh légionáriusok az emlákoszlopot és a szobrokat lerombolták. Ma egy nagy méretű tv-torony áll a megmaradt talapzat mellett.

A zobor-hegyi emlékmű megmaradt talapzata napjainkban A zobor-hegyi emlékmű megmaradt talapzata napjainkban A zobor-hegyi emlékmű megmaradt talapzata napjainkban A zobor-hegyi emlékmű megmaradt talapzata napjainkban A zobor-hegyi emlékmű megmaradt talapzata napjainkban A zobor-hegyi emlékmű megmaradt talapzata napjainkban A zobor-hegyi emlékmű megmaradt talapzata napjainkban A zobor-hegyi emlékmű megmaradt talapzata napjainkban A zobor-hegyi emlékmű megmaradt talapzata napjainkban A zobor-hegyi emlékmű megmaradt talapzata napjainkban

Árpád
Egy arc a múltból
Igazság
Eposz
Anonymus
Életút
Ősök
Etelköz
Alduna 1 Cirill és Metód
Kijev
Verecke
Munkács
Ungvár
Bodrogköz
Bereg
Zemplén
Sárospatak
Tokaj
Szerencs
Turtur hegye Bors vezér hódoltatása
Bihar 1 Ösbő és Velek követjárása; Tas, Szabolcs és Tétény vezérek hadjárata
Erdély Tétény vezér hadjárata
Emőd
Mezőkeresztes
Szihalom
Gömör Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hódoltatása
Garam vize Bors vezér hódoltatása
Nyitra Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hadjárata
Alduna 2 Levente vezér hadjárata
Tetétlen
Alpár
Árpádhalom
Pusztaszer
Ópusztaszer
Csongrád
Titel
Zalánkemén
Bolgárfehérvár
Zágráb Bulcsú, Lél és Botond vezérek hadjárata
Bodrog
Csepel 1
Maros-Duna köz Szovárd, Kadocsa és Vajta vezérek hadjárata
Nis Szovárd és Kadocsa vezérek hadjárata
Ecilburg
Százhalom
Baranya Ete és Vajta vezérek hódoltatása
Veszprém Ösbő és Őse vezérek hadjárata
Bodajk
Bánhida
Székesfehérvár
Szt Márton hegy
Csepel 2
Bihar 2 Ösbő és Velek vezérek hadjárata
Csepel 3
Brenta Szalárd vezér hadjárata
Óperencia Kurszán vezér hadjárata
Pozsony
Fejéregyháza
Emléke
Történetírás
Irodalom
Képzőművészet
Munkácsy Mihály
Feszty Árpád
Zala György
Székely Bertalan
Than Mór
Zene
Film
Néprajz
Hagyományőrzők
Neve
Árpád hegy
Árpád halom
Árpád kilátó
Árpád forrás
Árpád fa
Árpád híd
Árpád hajó
Árpád sínbusz
Árpád vonal
Árpád Múzeum
Árpád fürdő
Épület
Egyéb
Hét vezér
Értékelés
Gyalázkodók
Idegen tükör
Rovás
Zusammenfassung
Summary
Árpád év
Száz éve
Felhívás
Hírek
Előzetes
Utólagos
Kapcsolatok