Árpád források

Forráskultusz

Számos nép vallásában található. Indiában a Gangesz forrása fölé egy templom van építve, melyhez minden bráhmánnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia. A régi perzsák nagyobb folyók forrásai mellett feliratos köveket állítottak fel, hogy a forrásban lakó istenség bőven adja a "mindent termékenyítő vizet". A régi görögök és rómaiak bizonyos ünnepi napokon a források istenségeinek áldoztak, koszorúkat dobván a forrás vizébe, az egyiptomiak pedig a Nílus tiszteletére minden évben egy szüzet dobtak a vízbe. Általában el volt és van még manapság is terjedve az a hit, hogy a víz, illetve patak vagy folyó istenségének vagy szellemének legkedveltebb lakóhelye a forrás.

Krónikáink számos adatot szolgáltatnak a régi magyarok forráskultuszára nézve. Vizek, források mellékén látjuk a régi magyarokat letelepedni, lakni, temetkezni. Már maga a "pannóniai négy folyam", mely mint az ország jele, az ország címerébe felvétetett, régi forráskultuszra mutat. A pannonhegyi szent forrás, a forrás, melyen felül Árpád eltemettetett, kiváló tisztelet tárgya volt. A szabolcsi zsinat kénytelen volt a magyar nép forrás- és víztisztelete ellen szigorú rendeletet kibocsátani. E rendeletben többek közt felemlíttetik, hogy az, ki valamelyik forrásnak áldoz, egy ökröt adjon büntetésül a zárdának.

A hagyományok is itt-ott még élénken emlékeztetnek a régi forráskultuszra, beszélve egyes források csodás eredetéről, tulajdonairól. Majd varázsvessző, vagy a hős lándzsája fakasztja a sziklából előomló vizet, vagy lova patkója nyomdokából buggyan ki a forrás. Erdélyben Szent László Torda mellett lándzsájával fakasztott forrást, Nyitrán, Jászón pedig lova nyomdokából bugyog a forrás. Hasonlót Szent Istvánról és számos más szentről is mesél a nép, miután a pogány forráskultuszt a kereszténység mindinkább átidomította.

Forrás: Pallas Nagylexikon - www.kislexikon.hu

Árpád cserkészforrás Eszperantó forrás, Nagybakónak

Nagybakónak 17 km távolságra található Nagykanizsától. A falu közelében található a rendkívül érdekes természeti képződmény, a Kőszikla-szurdok, valamint a kellemes pihenőhelyként számon tartott Árpád (Eszperantó) források. A források völgyébe érkezve a baloldali forrás volt eredetileg az Árpád forrás, de az elvégzett forrásfoglalási munkák után a jobb oldali forrással együtt Eszperantó forrásoknak nevezték el azokat.

Küzdelem a forrásért

A szép erdei környezetben található völgyben már a harmincas években is szívesen táboroztak a kanizsai cserkészek az itt megbúvó források mellett. A források első nevüket is a cserkészektől kapták. Ők az akkoriban hagyományos neveket adták, de ebből csupán az Árpád név maradt fenn. Ezek a források sokáig a feledés homályában maradtak, használhatatlanná váltak. Az 1970-es évek végén a turisztikai feltárás során született meg a kiépítés gondolata, melyet tett is követett. A Nagykanizsai Természetbarát Szövetség és az eszperantisták szervező munkájával kettő forrás kiépítésre került.

A forrásokat 1980-ban már a két világhírű eszperantistáról (Baghy Gyula és Kalocsay Kálmán) nevezték el. Ezzel a névadással a forrásokat az eszperantó mozgalom egyedülálló zalai emlékhelyévé tették. Később az öregcserkészek még építettek egy "víznélküli emlékforrást", hogy az Árpád forrás név esetleg újra használatba kerüljön. Igazából az lenne örvendetes, ha a források és környékük karbantartásban versengenének a különböző névadók, mert a természeti és többnyire az emberi erők következtében a mostani állapota nem teljesen méltó képet mutat. A szép és nyáron hűvös környezetben kellemesen frissít a kitűnő minőségű forrásvíz, s az ott elhelyezett ülőalkalmatosságokon meg lehet pihenni. Tűzrakóhely is található.

Az emléktábla szövege: JULIO BAGHY ESPERANTO-FONTO. BAGHY GYULA ESZPERANTÓ-FORRÁS.

Forrás: www.nagykanizsa.info; www.fw.hu/eventoj

Árpád-kút Tényő

A falu három irányból közelíthető meg: nyugatról Győrszemere, délkeletről Sokorópátka található, észak felől pedig alig 18 km-re van Győr. A község északi részén van az egyik vége annak az erdőgazdasági aszfaltútnak, amely a sokoró főgerincén végighaladva 270-280m magasságban kanyarog az erdőben, majd 13 km-rel délebbre Ravazd területén végződik. Nem messze az aszfaltút tényői végétől található az Árpád-kút nevű forrás, amelyről a helyi legenda azt tartja, hogy Árpád vezér és kísérete 903-ban erre járván ivott a forrás vízéből.

Forrás: www.sokoroalja.hu/z/portal/telepulesek/tenyo

Árpád-forrás Székesfehérvár

Árpád-forrás szénsavas vizére létesítették az Árpád gyógy- és tisztasági fürdőt, melyet 1905-ben adtak át a város közönségének.

Víze az alkalikus és meszes szénsavas forrásvizek csoportjába tartozik. Az ilyen vizek nátriumot vagy káliumot, kalciumot és magnéziumot tartalmaznak mint kationt és szénsavat mint aniont. Ivó- és fürdőkúráknál alkalmazzák.

Árpád-forrás Budapest

Óbuda Csillaghegyen a volt Selyemipari Vállalat kútja. Hozzá kapcsolódik az Árpád fürdő.

A feltárt leletek tanúbizonysága szerint a csillaghegyi Árpád-forrás környéke már a római korban is otthont nyújtott az aquincumi polgárváros lakóinak. Ezt bizonyítják a környékbeli ásatásokon felszínre került mozaikos villamaradványok. Csillaghegy az elkövetkező években Óbuda patinás pihenő-üdülőövezetéből szolgáltatásokat és rekreációt egyaránt biztosító, parkosított lakóterületté fejlődik. A Forrásliget Lakópark 10 hektáros közművesített, zöldövezetben kerül felépítésre.

Hétforrás - Kőszeg

A Hétforrás mélyen az erdőben, az osztrák határ mellett, a régi határsávban található. A nyolcvanas években még csak külön engedéllyel és idegenvezetővel volt elérhető. A világ azóta megváltozott, de a terület még ma is csak személyi igazolvánnyal közelíthető meg. Ha Kőszeg felől érkezünk, a Szabó-hegy irányba kell elindulnunk. A hegyre felérve a hajdani Panoráma Szálló romjai mellett haladunk el. Nem sokkal később leágazik az út Velem felé, de mi menjünk egyenesen tovább. Néhány kilométer után apró parkolóhoz érünk, innen már csak gyalog lehet folytatni az utunkat.

A honfoglaló hét vezérről elnevezett Hétforrás maga egy szépséges völgyben található, 100 éves bükkfák között. A források - melyek percenként mintegy 200 liter vízhozamot produkálnak - vize egy köríven elhelyezett betonozott vályúba folyik, majd onnan egy kis mesterséges tóba ömlik. A helyet már a 18. században Hétforrásként (Siebenbrunnen) emlegették, a szerkezetet 1986-ban alakították ki a Millennium tiszteletére, s 1994-ben újították fel. A helyi hiedelem szerint, aki mindegyik forrás vízéből iszik, annak egy kívánsága teljesül, úgyhogy ne lepődjünk meg, ha embereket látunk ilyen irányú tevékenység közben, miközben arról értekeznek, hogy a Tasnak vagy a Töhötömnek jobb-e a vize. A forrás közvetlen szomszédságában asztalok, padok, tűzrakó helyek sorakoznak, melyeket kellemes időjárású hétvégeken nagy szabadcsapatok vesznek birtokukba, s hatalmas társasági élet alakul ki.

A környéken vívott egymással 802-ben az avar és a frank sereg. A honfoglaló magyarok is letelepedtek ezen a tájon, a mai Kőszegfalva határában jelentős vasfeldolgozó telepet hoztak létre. A környék a 12-13. századtól, a német katonai betörések elhárítása miatt, hadászati fontosságú lett. Sorra épültek a Kőszegi-hegységben a kővárak, amelyek közül az egyik az Óházon emelt ún. Felsővár volt. Ennek vizét a Hétforrás adta.

A Hétforrásról Kőszeg neves költője, a 18. században élt Rájnis József (1741-1812) is megemlékezik: "Ott amaz hét forrás kelleti vizét".

Forrás: www.alon.hu; naturpark.hu; www.koszeg.hu

Hétforrás - Nagykanizsa

A Szentgyörgyvári hegyen lévő ún. "Romlott vár" (Kucsul Hasszán pasa kéjlakának romjai) mellett.

Hétforrás - Zemplén

Hollóháza, Amadé vár, Bánya Múzeum környékén.

Hétforrás/Anna barlang - Lillafüred

Hazánk egyik különleges természeti értéke a lillafüredi Palota Szálló függőkertje alatt húzódó mésztufabarlang. A 19. század eleje óta ismert, természetes üregek összekötése által létrejött rendszer elnevezése a 20. században igen gyakran változott és sok vitát váltott ki.

Amikor Kadic Ottokár 1912-ben a barlangot bejárta, azt Hámori-barlang néven ismertette. Írott anyag, illetve még rejtőző írott dokumentum ismeretének hiányában ezután hosszú időn át nem találkoztunk a barlang nevével. A húszas évek végétől szaporodó leírásokban leggyakrabban az Anna-barlang elnevezés szerepelt, egészen az ötvenes évekig, amikor is azt a Forrás-barlang elnevezés váltotta fel. A barlangot védetté nyilvánító határozatban is e néven szerepel. A Forrás-barlang változataként született meg a Mésztufa-forrásbarlang és a Forrás-mésztufabarlang elnevezés. Szinonim névként előfordul még a Három-, Négy- és Hétforrás-barlang is.

Amikor 1973-ban a barlangot kezelő Borsodi Idegenforgalmi Hivatal a bejáratnál táblát helyezett el, Petőfi Sándor látogatásának emlékére, s a tábla avatásával egyidejűleg a barlangot Petőfi Sándor-mésztufabarlangnak nevezte el. Az új név nem ment át a köztudatba, de további változatai alakultak ki.

Az elmúlt években ismét az Anna-barlang név került előtérbe (Pfeiffer Gyulánénak, a barlang első női látogatójának nevéről), a fokozott védelem alá helyező határozatban is e néven szerepel.

Szerző: Székely Kinga

Forrás: Karszt és barlang, 1984. II., 123. oldal - kovatt.lillacamp.hu

Hétforrás (870 m) - Borszék

Hétforrás-tisztás, Hétforrás sétány (900 m)

A barcasági Hét-forrás

A Nagy-kő havas lábánál helyezkedik el, és a Fenyős-tető (1071 m), Malom-árok, Csernátfalusi-háttető (906 m), Taplós-kút, Büdös-víz, Szenes-bérc (1320 m), a Türkösi-háttető, Poján-kő határolják. Mint a hét forrása a környék legegészségesebb ivóvize volt, mindaddig ameddig az 1970-es években össze nem kötötték a Tatrangi-duzzasztó ivóvizével. Az első vízvezetékek fából készültek az 1800-as években, amiket az 1900-evekben fémcsövekre cseréltek. 1967 körül egy szélvész a Hét-forrás fenyveseinek jórészét ledöntötte, nemsokára egy katonai utat is kezdtek építeni, de abbamaradt. A Hét-forrás még most is a hétfalusiak egyik kedvenc kirándulóhelye.

Szerző: Bencze Mihály

Forrás: www.transycan.net/cafe

Hétforrás tisztása - Ruszkica/Ruszkabánya

Ruszkabánya bejáratánál - ott, ahol még az autóparkolókat is márványtörmelékkel töltötték fel - ahol csak elrohanni szokás, ahol még csak sejteni a Ruszka-havas rejtelmeit: ott áll egy rólad- és neked szóló üzenetet hordozó obeliszk. Nem mindig volt itt, nem is ide képzelték felállítói. Csak a "gondos" utókor tevékenységének következtében került ide. Előbb feldúlták természetes környezetét, majd miután jó ideig darabokban hevert az út szélén, úgy mentették meg, hogy lehozták egy turisztikailag jelentéktelen, ám biztonságos helyre.

Mégis egyedülálló...

Az emlékművet 1936-ban állították a karánsebesi Bánsági Turista Klub tagjai, egy Magdoş Vasile nevű erdőmérnök kezdeményezésére, aki maga is a hegyi turizmus szerelmese volt. A 2,2 méter magas márványoszlopot eredetileg oda helyezték ahol a hegyek vándora búcsút vesz a lakott területektől és beleveti magát a havasi legelők és erdők élvezetébe - Ruszkicától kissé északra a "Hétforrás tisztása" névre hallgató helyen. Akkoriban, itt valóban létezett hét kristályvizű forrás, ám előbb ezek vizét fogták fel és vezették el csővezetéken a bányák felé, majd magát a tisztást is elérték az új márványlelőhelyek után kutatók.

A pusztulástól egy újabb erdőmérnök mentette meg az emlékművet: Walter Frank erdészeti hivatali igazgató intézkedésére hozatták jelenlegi helyére. Így maradt egy világszerte párját ritkító nevezetességgel gazdagabb a Retyezát és Szárkőhavas közvetlen szomszédságában jelentéktelennek tűnő Ruszka hegység. A "Turisták Emlékműve" néven ismert emlék(eztető)oszlop a következő román nyelvű négysoros feliratot viseli:

Szabadfordításban:

Szerző: Millés

Forrás: www.ekeban.home.ro/utjelzo

Hétforrás - Herkulesfürdő

Hét-forrás a Tátrában

A Hét-forrás völgyét gazdag növényvilágának köszönhetően a Tátra füvészkertjének tartják. Geológiai szempontból a Bélai-Tátra része. Erről a lejtők lekerekített alakja és a gazdag növényzet vall. Neve a hajdani rézbányákra utal. A völgyet a Bélai-Tátra déli lejtői és a Farcsik tömbje határolja. Az ösvény a Barlangligettől az erdőben emelkedik a Bika-hegy (Homlokos) alatt lévő Gyopár-házhoz, ahol étkezési és szálláslehetőség is van. A ház felett az ösvény a Késmárki-völgy északi oldalvölgyét, az Elülső-Rézaknák völgyét keresztezi. Ezután az ösvény a Fehér-tavi-völgy küszöbén keresztül a Nagy-Fehér-tóhoz vezet. Itt állt valamikor a Késmárki-ház, itt ér véget a Felső-turistaút. A tavak nagyobb száma arra vall, hogy a Fehér-tavi-völgy már a gránit alapú Magas-Tátrához tartozik, valójában a Késmárki-völgy északnyugati ága. A kék jelzésű turistaösvény a késmárki-völgyön keresztül levezet a Tátra-körúthoz, vagy az ellenkező irányban a Kopa-hágón és a Hátsó-Rézaknák völgyén Javorinára. A Kopa-hágóban ér véget a Magas-Tátra főgerince, itt csatlakozik rá a Bélai-Tátra. A Kopa-hágóban ér véget a Zsdjár-Fehér-völgy-Széles-mező egyirányú tanösvény. Csak ez a tanösvény keresztezi a Bélai-Tátrát.

Szerző: Bencze Mihály

Forrás: www.transycan.net/cafe

Zusammenfassung: Über Árpád benannte Quellen.
Eine der bekanntesten Sehenswürdigkeiten im Kőszegi-hegység (Günser Gebirge) ist das in 424 m Meereshöhe entspringende Siebenbründel.
Die Quelle wurde bereits im 18. Jahrhundert Hétforrás (Siebenbründel) genannt und erst 1896 im Jahre des ungarischen Millenniums erhielten die einzelnen Ausflüsse die Namen der sieben ungarischen Stammesfürsten. Durch ein aus Zement gefertigtes Rundbogengesims fließt das Wasser der Quelle aus den mit Namenstafeln von Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba und Töhötöm gekennzeichneten Ausflüssen in ein Teichbecken und weiter auf seinem Weg zum Gyöngyös-Bach (Güns). Von dieser Quelle wurde einst die Wasserversorgung der oberhalb davon stehenden Oberen Burg gelöst, weshalb die Quelle lange Zeit Altburgbrunnen genannt wurde. Der 1994 erneuerte Ausflugsort bietet dem ermüdeten Wanderer eine angenehme Rast.