|
||
Emőd
~ 30. Salán vezér Árpád vezér és nemesei néhány nap elteltével tanácsot tartottak, és elküldötték követeiket Salán vezérhez, hogy értésére adják mintha biz annak ez örömére szolgálna Tas, Szabolcs meg Tétény győzelmét, egyszersmind kérjék tőle a Zagyva folyóig elterülő földet. Ez így is történt. Tudniillik elküldték Etet és Vajtát, s mikor ők Alpár homokján megtalálták Salán vezért, elsőben az örömhírt közölték vele, majd a Zagyva folyóig terjedő földet követelték tőle. Salán vezér ennek hallatára szörnyen megrettent, és rémületében a követelt földet egészen a Zagyva vizéig átengedte Árpád vezérnek, a követeknek meg különféle ajándékokat adott. Mikor hetednapra Et és Vajta megkapták az elbocsátást, visszatértek urukhoz. Árpád vezér tisztességgel fogadta őket, és sikeres követjárásuk hallatára nagy öröm támadt a vezér udvarában. A vezér pedig elkezdett híveinek helységeket és nagy birtokokat adományozni. ~ 31. Távozásuk Szerencsről Ezután a vezér és főemberei elhagyták Szerencset, s átkeltek a Sajó folyón azon a helyen, ahol a Hernád vize beleömlik. A Héjő vize mellett ütöttek tábort, egészen a Tiszáig és Emődig, s egy hónapig maradtak ott. A vezér még ott Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak. Ezt a várat Böngér fia, Bors a maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette. Fordította: Pais Dezső Forrás: www.mek.iif.hu
~ 30. Salanus / Zalán fejedelem Árpád fejedelem - azoknak a napoknak elteltével tanácsot tartva - és az ő nemesein elküldték követeiket Salanus / Zalán fejedelemhez, hogy közöljék vele Thosu / Tas és Zobolsu / Szabolcs, valamint Tuhutum / Tétény győzelmét, mintegy az örömért, (az öröm kedvéért), és kérték tőle (hivatalosan petícióval) a Zogea / Zagyva folyóig terjedő területet. Ami így történt, vagy ahogy megállapodtak. Küldve voltak ugyanis Ete / Etu és Vajta / Voyta, akik mikor beérkeztek Salanus / Zalán fejedelemhez Olpar / Alpár porondjára, megbízásukat örömmel (forma szerint is ünnepélyesen) előadták és a földet tőle a Zogea / Zagyva folyóig kérték / kérvényezték. Salanus / Zalán vezér ezt hallva, a legnagyobb ijedtségbe esett és a tőle követelt földet a félelemtől fejbeütve / megdermedve a Zogeua / Zagyva folyóig átengedte és a követeknek különféle ajándékokat ajándékozott. Továbbá a hetedik napon Ete / Etu és Vajta / Voyta megkapva az engedélyt, urukhoz visszatértek, akiket Árpád fejedelem tisztelettel (-adással) fogadott, és hallva követjelentésüket, nagy öröm lett a fejedelem udvarában, és a fejedelem elkezdett adományozni hű embereinek helységeket és nagy földbirtokokat / birtokjogokat. ~ 31. Távozásuk Zeremsu / Szerencsről Ezek után a fejedelem és az ő elsői (a sorban) elvonultak Zeremsu / Szerencsből és átkeltek a Souyou / Sajó folyón, azon a helyen ahol a Honrád / Hernád vize beleömlik, és tábort ütöttek a Heuyou / Héjő folyó mellett a Thyscia / Tiszáig és Emeud / Emődig és itt maradtak egy hónapon át. Ott a fejedelem Bunger / Böngérnek, Borsu / Bors apjának nagy földet adott a Topulucea / Tapolca folyótól a Souyou / Sajó folyóig, ami most Miscoucy / Miskolcnak neveztetik és adott neki egy várat, amit Geuru / Győrnek mondanak, (Bunger>Bun-geuru) és azt a várat fia Borsu / Bors az ő várával, amit Borsod / Borsodnak mondanak, egy közigazgatási egységgé tette. Fordította: Berenik Anna Berenik Anna értelmezése:~ 30. Salanus / Zalán fejedelem Az adott helyzet nem kíván különösebb magyarázatot. Zalán fejedelem ijedtsége ellenére, vagy éppen emiatt, a követeket udvariasan megvendégeli, igaz, hogy rövidebb ideig, mint előzőleg és ajándékokkal bocsátja el őket. Saját követeket azonban nem küld. 
~ 31. Távozásuk Zeremsu / Szerencsről Először fordul elő a principes szó a fejedelem kíséretében, ami jelentheti a hadban első helyen állókat, de némi gyanúval, a fejedelem időközben megszületett fiait is (Princ=fiatal herceg), ami azt jelentené, hogy a Zeremsu / szerencsi letelepedéstől számítva eltelt két esztendő. Az átkelés a Sajón a később tragikus emlékű Mohi mellett történik. Az egy hónapi tartózkodás okának nincs magyarázata. 
A következő megadományozott a kun Bunger>B-Unger, akinek a fia Bors / Borsu. Utóbbi nevével már a Borsava folyónál is találkoztunk, majd követhettük terepszemléjét a lengyel határig. Ezen a részen a fejedelem megbízásával várat épített, amit a nép Borsodnak nevezett, amit feltételezetten Boldogkő várával azonosítottam. A Souyou / Sajó és Topulucea / Tapolca folyók közötti földnek Miskouc / Miskolc lesz a neve. Élek a gyanúval, hogy ez Bunger valódi nevéből keletkezett, ami Mihály, azaz Miska volt és családjának együttese a Miskák. 
Ehhez kapott egy várat is, Geuru nevezetűt, ami úgy tűnik a szövegből, hogy már létezett és nem újonnan épült. Később előszóval nemesedett: Diósgyőr lett belőle. Elnevezése egy Georgios / György nevű személyhez fűződik. Pais szerint valószínűleg ez és vele együtt többi Győr helyneveink is a törökből kölcsönzött gyűrű szavunkkal tartoznak össze. Valami kerek, avargyűrű-fajta vár- erősségtípust jelölhettek vele. A magyarázat közel járhat az igazsághoz. 
A magyar Szent Korona kerek abroncsán úgy Mihály, mint György képe megtalálható, míg dios=Isten. 
A továbbiakban nemcsak a személy-, hanem a hely- és folyónevekben is számolnunk kell P. magister szójátékaival, nemcsak a latin magyar keverés kihasználásával, hanem a tájszólásokkal is. Ezen a honfoglaláskor fontos szerepet játszó tájon ma is palócok élnek, akiknek származása és idetelepedésének ideje nem teljesen tisztázott. Forrás: Berenik Anna: Árpád fejedelem nyomában(2001) Képek forrásai: www.fischinfo.com; www.templaricavalieri.it; www.museum.hu/mezobereny; www.vendegvaro.hu; www.civertan.hu; mkdsz.hu EmődEmőd neve Anonymus: "Gesta Hungarorum" című munkájában tűnik fel először, mint helymeghatározó pont. Számunkra ez azért fontos, mert hiteles írásos forrás alapján "hivatalosan" ekkortól számíthatjuk a község létezését. 
Timon Ákos: Magyar alkotmány című munkájában a hét vezér egyikétől, Elődtől származtatja a község nevét. Más nyelvtörténeti kutatások szerint a település neve tiszta magyar Emeud, amelyben a "d" valószínűleg kicsinyítő képző s így neve személynévből alakult. A személynév valószínűleg "Emese", aki az Árpádok ősanyja. Borovszky Samu: "Magyarország vármegyéi és városai" című művének községi adattárból, többek között az olvasható Emődről: "Emődről legrégibb birtokadat 1281-ből van, amikor Emődi Farkasról és azok mostohafiairól: Mihályról és Ompudról kapunk tudósítást. Azután az Ákos-nemzetség birtoka volt s diósgyőri uradalmának tartozéka." 
Győrffy György történész arról tesz említést, hogy "1284-ben egy közút, Mohy-ból vezet Emeudre... valamely bércre, ahol fövenyes hely van..." (Pincegyep) "...Az öreg faluban szorosan épültek a házak, mint a régi várak körül szokott lenni. Még most is kicsik a telkek, pedig már több rész van összevéve egy-egy házhoz. Régen külsőkert és kenderföld is tartozott hozzájuk..." Forrás: www.emod.eu; pg.c2.hu A Miska-kancsókSenki sem tudja, honnan származnak a Miska-kancsók. Ez az igazi magyar kuriózumnak számító, különleges korsó egyszer csak felbukkant fazekasművészetünkben. A Miska-kancsók ember formájú boroskancsók. Két típushoz tartoznak. Egyik típus hasán tekergőzik a rátétes kígyó, míg a másik variánson a fülön és az edény két oldalán is elhelyezték a sikló állást felvevő kígyót. Jellegzetes díszítménye még a huszármotívumnak nevezett sujtássor is. A magyar fazekasközpontok közül Mezőcsáton, Tiszafüreden és Mezőtúron készítettek miskakancsót, ill. elvétve Debrecenben és Hódmezővásárhelyen. A legtöbbet és legnevezetesebbeket azonban Mezőcsáton, ugyanis a többi központban együttvéve nem készült annyi, mint itt. A Miska-kancsó történetének is van népi hagyománya. Minden valamirevaló család őrzött egy jókora, borkínálásra alkalmatos, díszes darabot ezekből, amiket jeles napokon töltöttek teli. Névnap, eljegyzés, gyerek születése vagy fontos egyházi ünnep idején odaözönlöttek a falu szegényei, hogy a családdal együtt ünnepelhessenek a kifogyhatatlan mélységű Miska-kancsók jóvoltából. Forrás: www.hevesmegyeihirlap.hu; Néprajzi Lexikon MiskolcA magyarság több mint egy évezrede telepedett meg ezen a tájon, mely a Miskóc nemzetségről kapta nevét. A település a XI. századtól a régió központjává vált. Anonymus műve (1210 körül) terra Miskoucy néven emlékezik meg a Bors-Miskóc nemzetség honfoglalás kori szállásterületéről. A tapolcai völgyben Szt. Benedek-rendi apátságot alapított a városnak nevet adó nemzetség. A települést 1241-ben a tatárok felégették. A Bors-Miskóc nemzetség 1312-ben szemben állt a feudális anarchiát megtörő Károly Róberttel, s ez hatalmuk végét jelentette. A Miskóc nemzetséget a Széchy család váltotta fel, ők vetették meg a városias fejlődés alapjait. Megyénk területéből a honfoglalók a síksági részeket szállták meg először. Az itt feltárt temetők egy fejedelmi szálláshely létezését igazolják. Miskolc környékén pedig köznépi jellegű temetőkre bukkantak, pontosan négy honfoglalás kori, illetve 10–11. századi lelőhelyet ismerünk. A leggazdagabb temetőt Miskolc és Szirmabesenyő határában, az 1950-es években tárták fel. A leletanyag ékszereket, ruhadíszeket, karpereceket, fegyverzetet, lószerszámot, nyílhegyeket, használati eszközöket tartalmazott. Az emlékek közül figyelmet érdemel az ereklyetartó mellkereszt, amely a kereszténység felvételének bizonyítéka. Forrás: www.miskolc2010.hu DiósgyőrA Bükk északi lejtője alatt elterülő Diósgyőrről már Anonymus is ír. E terület már a őskorban is lakott volt. Az itt épült földvárat valószínűleg a tatárjárás idején pusztították el, addig a Bors család tulajdonában volt. Helyén már az 1270-es években kővár épült, melynek magasba törő romjai a Szinva-patak völgyéből felmagasodó szikladombon ma is megtekinthetőek. 
Nagy Lajos király is megszerette ezt a helyet, 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Budával, Visegráddal és Zólyommal együtt így Diósgyőr is királyi székhellyé vált. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, az utolsó királyné, aki itt is élt, Habsburg Mária volt, II. Lajos felesége. Forrás: www.diosgyorivar.com |
||
Árpád 
