Emőd




mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 30. Salán vezér

Árpád vezér és nemesei néhány nap elteltével tanácsot tartottak, és elküldötték követeiket Salán vezérhez, hogy értésére adják mintha biz annak ez örömére szolgálna Tas, Szabolcs meg Tétény győzelmét, egyszersmind kérjék tőle a Zagyva folyóig elterülő földet. Ez így is történt. Tudniillik elküldték Etet és Vajtát, s mikor ők Alpár homokján megtalálták Salán vezért, elsőben az örömhírt közölték vele, majd a Zagyva folyóig terjedő földet követelték tőle. Salán vezér ennek hallatára szörnyen megrettent, és rémületében a követelt földet egészen a Zagyva vizéig átengedte Árpád vezérnek, a követeknek meg különféle ajándékokat adott. Mikor hetednapra Et és Vajta megkapták az elbocsátást, visszatértek urukhoz. Árpád vezér tisztességgel fogadta őket, és sikeres követjárásuk hallatára nagy öröm támadt a vezér udvarában. A vezér pedig elkezdett híveinek helységeket és nagy birtokokat adományozni.

~ 31. Távozásuk Szerencsről

Ezután a vezér és főemberei elhagyták Szerencset, s átkeltek a Sajó folyón azon a helyen, ahol a Hernád vize beleömlik. A Héjő vize mellett ütöttek tábort, egészen a Tiszáig és Emődig, s egy hónapig maradtak ott. A vezér még ott Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak. Ezt a várat Böngér fia, Bors a maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette.

Fordította: Pais Dezső

Forrás: www.mek.iif.hu



P mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 30. Salanus / Zalán fejedelem

Árpád fejedelem - azoknak a napoknak elteltével tanácsot tartva - és az ő nemesein elküldték követeiket Salanus / Zalán fejedelemhez, hogy közöljék vele Thosu / Tas és Zobolsu / Szabolcs, valamint Tuhutum / Tétény győzelmét, mintegy az örömért, (az öröm kedvéért), és kérték tőle (hivatalosan petícióval) a Zogea / Zagyva folyóig terjedő területet. Ami így történt, vagy ahogy megállapodtak. Küldve voltak ugyanis Ete / Etu és Vajta / Voyta, akik mikor beérkeztek Salanus / Zalán fejedelemhez Olpar / Alpár porondjára, megbízásukat örömmel (forma szerint is ünnepélyesen) előadták és a földet tőle a Zogea / Zagyva folyóig kérték / kérvényezték.

Salanus / Zalán vezér ezt hallva, a legnagyobb ijedtségbe esett és a tőle követelt földet a félelemtől fejbeütve / megdermedve a Zogeua / Zagyva folyóig átengedte és a követeknek különféle ajándékokat ajándékozott. Továbbá a hetedik napon Ete / Etu és Vajta / Voyta megkapva az engedélyt, urukhoz visszatértek, akiket Árpád fejedelem tisztelettel (-adással) fogadott, és hallva követjelentésüket, nagy öröm lett a fejedelem udvarában, és a fejedelem elkezdett adományozni hű embereinek helységeket és nagy földbirtokokat / birtokjogokat.

~ 31. Távozásuk Zeremsu / Szerencsről

Ezek után a fejedelem és az ő elsői (a sorban) elvonultak Zeremsu / Szerencsből és átkeltek a Souyou / Sajó folyón, azon a helyen ahol a Honrád / Hernád vize beleömlik, és tábort ütöttek a Heuyou / Héjő folyó mellett a Thyscia / Tiszáig és Emeud / Emődig és itt maradtak egy hónapon át.

Ott a fejedelem Bunger / Böngérnek, Borsu / Bors apjának nagy földet adott a Topulucea / Tapolca folyótól a Souyou / Sajó folyóig, ami most Miscoucy / Miskolcnak neveztetik és adott neki egy várat, amit Geuru / Győrnek mondanak, (Bunger>Bun-geuru) és azt a várat fia Borsu / Bors az ő várával, amit Borsod / Borsodnak mondanak, egy közigazgatási egységgé tette.

Fordította: Berenik Anna

Berenik Anna értelmezése:

~ 30. Salanus / Zalán fejedelem

Az adott helyzet nem kíván különösebb magyarázatot. Zalán fejedelem ijedtsége ellenére, vagy éppen emiatt, a követeket udvariasan megvendégeli, igaz, hogy rövidebb ideig, mint előzőleg és ajándékokkal bocsátja el őket. Saját követeket azonban nem küld.

A hadak útja Szerencstől Szíhalomig (Berenik Anna)

~ 31. Távozásuk Zeremsu / Szerencsről

Először fordul elő a principes szó a fejedelem kíséretében, ami jelentheti a hadban első helyen állókat, de némi gyanúval, a fejedelem időközben megszületett fiait is (Princ=fiatal herceg), ami azt jelentené, hogy a Zeremsu / szerencsi letelepedéstől számítva eltelt két esztendő. Az átkelés a Sajón a később tragikus emlékű Mohi mellett történik. Az egy hónapi tartózkodás okának nincs magyarázata.

A Sajó Muhinál Mongolok és magyarok csatája a Sajó hídján

A következő megadományozott a kun Bunger>B-Unger, akinek a fia Bors / Borsu. Utóbbi nevével már a Borsava folyónál is találkoztunk, majd követhettük terepszemléjét a lengyel határig. Ezen a részen a fejedelem megbízásával várat épített, amit a nép Borsodnak nevezett, amit feltételezetten Boldogkő várával azonosítottam. A Souyou / Sajó és Topulucea / Tapolca folyók közötti földnek Miskouc / Miskolc lesz a neve. Élek a gyanúval, hogy ez Bunger valódi nevéből keletkezett, ami Mihály, azaz Miska volt és családjának együttese a Miskák.

Miska kancsó - Tiszafüred Miska kancsó - Mezőcsát Miska kancsó - Mezőcsát

Ehhez kapott egy várat is, Geuru nevezetűt, ami úgy tűnik a szövegből, hogy már létezett és nem újonnan épült. Később előszóval nemesedett: Diósgyőr lett belőle. Elnevezése egy Georgios / György nevű személyhez fűződik. Pais szerint valószínűleg ez és vele együtt többi Győr helyneveink is a törökből kölcsönzött gyűrű szavunkkal tartoznak össze. Valami kerek, avargyűrű-fajta vár- erősségtípust jelölhettek vele. A magyarázat közel járhat az igazsághoz.

Diósgyőri vár - König Frigyes rekonstrukciós rajza Diósgyőr a levegőből

A magyar Szent Korona kerek abroncsán úgy Mihály, mint György képe megtalálható, míg dios=Isten.

Szent Mihály - a Szent Korona zománcképe Szent György - a Szent Korona zománcképe

A továbbiakban nemcsak a személy-, hanem a hely- és folyónevekben is számolnunk kell P. magister szójátékaival, nemcsak a latin magyar keverés kihasználásával, hanem a tájszólásokkal is. Ezen a honfoglaláskor fontos szerepet játszó tájon ma is palócok élnek, akiknek származása és idetelepedésének ideje nem teljesen tisztázott.

Forrás: Berenik Anna: Árpád fejedelem nyomában(2001)

Képek forrásai: www.fischinfo.com; www.templaricavalieri.it; www.museum.hu/mezobereny; www.vendegvaro.hu; www.civertan.hu; mkdsz.hu

Emőd

Emőd neve Anonymus: "Gesta Hungarorum" című munkájában tűnik fel először, mint helymeghatározó pont. Számunkra ez azért fontos, mert hiteles írásos forrás alapján "hivatalosan" ekkortól számíthatjuk a község létezését.

Emőd említése Anonymus gesztájában

Timon Ákos: Magyar alkotmány című munkájában a hét vezér egyikétől, Elődtől származtatja a község nevét. Más nyelvtörténeti kutatások szerint a település neve tiszta magyar Emeud, amelyben a "d" valószínűleg kicsinyítő képző s így neve személynévből alakult. A személynév valószínűleg "Emese", aki az Árpádok ősanyja.

Borovszky Samu: "Magyarország vármegyéi és városai" című művének községi adattárból, többek között az olvasható Emődről: "Emődről legrégibb birtokadat 1281-ből van, amikor Emődi Farkasról és azok mostohafiairól: Mihályról és Ompudról kapunk tudósítást. Azután az Ákos-nemzetség birtoka volt s diósgyőri uradalmának tartozéka."

Emőd légifelvételen

Győrffy György történész arról tesz említést, hogy "1284-ben egy közút, Mohy-ból vezet Emeudre... valamely bércre, ahol fövenyes hely van..." (Pincegyep) "...Az öreg faluban szorosan épültek a házak, mint a régi várak körül szokott lenni. Még most is kicsik a telkek, pedig már több rész van összevéve egy-egy házhoz. Régen külsőkert és kenderföld is tartozott hozzájuk..."

Forrás: www.emod.eu; pg.c2.hu

A Miska-kancsók

Senki sem tudja, honnan származnak a Miska-kancsók. Ez az igazi magyar kuriózumnak számító, különleges korsó egyszer csak felbukkant fazekasművészetünkben.

A Miska-kancsók ember formájú boroskancsók. Két típushoz tartoznak. Egyik típus hasán tekergőzik a rátétes kígyó, míg a másik variánson a fülön és az edény két oldalán is elhelyezték a sikló állást felvevő kígyót. Jellegzetes díszítménye még a huszármotívumnak nevezett sujtássor is. A magyar fazekasközpontok közül Mezőcsáton, Tiszafüreden és Mezőtúron készítettek miskakancsót, ill. elvétve Debrecenben és Hódmezővásárhelyen. A legtöbbet és legnevezetesebbeket azonban Mezőcsáton, ugyanis a többi központban együttvéve nem készült annyi, mint itt.

A Miska-kancsó történetének is van népi hagyománya. Minden valamirevaló család őrzött egy jókora, borkínálásra alkalmatos, díszes darabot ezekből, amiket jeles napokon töltöttek teli. Névnap, eljegyzés, gyerek születése vagy fontos egyházi ünnep idején odaözönlöttek a falu szegényei, hogy a családdal együtt ünnepelhessenek a kifogyhatatlan mélységű Miska-kancsók jóvoltából.

Forrás: www.hevesmegyeihirlap.hu; Néprajzi Lexikon

Miskolc

A magyarság több mint egy évezrede telepedett meg ezen a tájon, mely a Miskóc nemzetségről kapta nevét. A település a XI. századtól a régió központjává vált. Anonymus műve (1210 körül) terra Miskoucy néven emlékezik meg a Bors-Miskóc nemzetség honfoglalás kori szállásterületéről. A tapolcai völgyben Szt. Benedek-rendi apátságot alapított a városnak nevet adó nemzetség. A települést 1241-ben a tatárok felégették. A Bors-Miskóc nemzetség 1312-ben szemben állt a feudális anarchiát megtörő Károly Róberttel, s ez hatalmuk végét jelentette. A Miskóc nemzetséget a Széchy család váltotta fel, ők vetették meg a városias fejlődés alapjait.

Megyénk területéből a honfoglalók a síksági részeket szállták meg először. Az itt feltárt temetők egy fejedelmi szálláshely létezését igazolják. Miskolc környékén pedig köznépi jellegű temetőkre bukkantak, pontosan négy honfoglalás kori, illetve 10–11. századi lelőhelyet ismerünk. A leggazdagabb temetőt Miskolc és Szirmabesenyő határában, az 1950-es években tárták fel. A leletanyag ékszereket, ruhadíszeket, karpereceket, fegyverzetet, lószerszámot, nyílhegyeket, használati eszközöket tartalmazott. Az emlékek közül figyelmet érdemel az ereklyetartó mellkereszt, amely a kereszténység felvételének bizonyítéka.

Forrás: www.miskolc2010.hu

Diósgyőr

A Bükk északi lejtője alatt elterülő Diósgyőrről már Anonymus is ír. E terület már a őskorban is lakott volt. Az itt épült földvárat valószínűleg a tatárjárás idején pusztították el, addig a Bors család tulajdonában volt. Helyén már az 1270-es években kővár épült, melynek magasba törő romjai a Szinva-patak völgyéből felmagasodó szikladombon ma is megtekinthetőek.

Diósgyőr vára Telepy Károly festményén (részlet) Diósgyőr vára Diósgyőr vára

Nagy Lajos király is megszerette ezt a helyet, 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Budával, Visegráddal és Zólyommal együtt így Diósgyőr is királyi székhellyé vált. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, az utolsó királyné, aki itt is élt, Habsburg Mária volt, II. Lajos felesége.

Forrás: www.diosgyorivar.com

Árpád
Egy arc a múltból
Igazság
Eposz
Anonymus
Életút
Ősök
Etelköz
Alduna 1 Cirill és Metód
Kijev
Verecke
Munkács
Ungvár
Bodrogköz
Bereg
Zemplén
Sárospatak
Tokaj
Szerencs
Turtur hegye Bors vezér hódoltatása
Bihar 1 Ösbő és Velek követjárása; Tas, Szabolcs és Tétény vezérek hadjárata
Erdély Tétény vezér hadjárata
Emőd
Mezőkeresztes
Szihalom
Gömör Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hódoltatása
Garam vize Bors vezér hódoltatása
Nyitra Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hadjárata
Alduna 2 Levente vezér hadjárata
Tetétlen
Alpár
Árpádhalom
Pusztaszer
Ópusztaszer
Csongrád
Titel
Zalánkemén
Bolgárfehérvár
Zágráb Bulcsú, Lél és Botond vezérek hadjárata
Bodrog
Csepel 1
Maros-Duna köz Szovárd, Kadocsa és Vajta vezérek hadjárata
Nis Szovárd és Kadocsa vezérek hadjárata
Ecilburg
Százhalom
Baranya Ete és Vajta vezérek hódoltatása
Veszprém Ösbő és Őse vezérek hadjárata
Bodajk
Bánhida
Székesfehérvár
Szt Márton hegy
Csepel 2
Bihar 2 Ösbő és Velek vezérek hadjárata
Csepel 3
Brenta Szalárd vezér hadjárata
Óperencia Kurszán vezér hadjárata
Pozsony
Fejéregyháza
Emléke
Történetírás
Irodalom
Képzőművészet
Munkácsy Mihály
Feszty Árpád
Zala György
Székely Bertalan
Than Mór
Zene
Film
Néprajz
Hagyományőrzők
Neve
Árpád hegy
Árpád halom
Árpád kilátó
Árpád forrás
Árpád fa
Árpád híd
Árpád hajó
Árpád sínbusz
Árpád vonal
Árpád Múzeum
Árpád fürdő
Épület
Egyéb
Hét vezér
Értékelés
Gyalázkodók
Idegen tükör
Rovás
Zusammenfassung
Summary
Árpád év
Száz éve
Felhívás
Hírek
Előzetes
Utólagos
Kapcsolatok