Mezőkeresztes




mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 32. Örsúr vára és az Eger vize

AAzután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, melyet most Kácsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak, Örsúr apjának, Örsúr, a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat épített, amelyet most Örsúr várának hívnak. Árpád vezér és övéi innen továbbmenve eljutottak az Eger vizéig. Kunyhókat készítve több napig ott maradtak, s azt a hegyet, amelyen a vezér számára leveles színt vertek, Színhalomnak nevezték el. Táboruk az Ostoros-pataktól egészen Poroszló váráig húzódott. Azután útjukat folytatva elérték a Zagyva folyót; ennek a folyónak a partján tábort ütöttek a Tiszától egészen a Mátra-erdőig, s meghódították annak a földnek minden lakóját a Köröstől a Zagyva folyóig meg a Szepes-erdőig. Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edöménnek a Mátra-erdőben, ahol az unokájuk, Pata, később várat épített. Az ő sarjadékukból származott hosszú idő után Sámuel király is, akit kegyességéért Abának hívtak.

Fordította: Pais Dezső

Forrás: www.mek.iif.hu



P mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 32. Ursuur / Őrsúr vára és az Egur / Eger folyó

Ezután Árpád fejedelem és nemesei erről a részről elindulva a Naragi / Nyárád folyóhoz jöttek és tábort ütöttek a patak vize mellett azon a helyen, ami most Casu / Kácsnak neveztetik. Ott nagy földet adott Ousadu / Ócsádnak, Ursu-ur / Őrsúr apjának és itt később fia Ursuur / Őrsúr várat emelt, - a fejénél annak a folyócskának -, ami ma is Ursu-ur / Őrsúr várának neveztetik.

Innen ezután Árpád fejedelem és övéi elvonulva az Egur / Eger folyóig mentek és ott előre elkészített hajlékokban / sátrakban több napig maradtak és azt a hegyet, - azonfelül hogy a fejedelemnek leveleket / kéziratokat készítettek -, elnevezték / kinevezték Zenuhalom / Szihalomnak és táboraik voltak az Ystoros / Ostoros folyótól Poroszló váráig.

Innen / ekkor megindulva továbbmentek a Zogea / Zagyva folyóig és tábort vertek / kimérték / kicövekelték nagy zajjal, (csörög, zörög, csörömpöl), vagy örömlármával, a Thyscia / Tisza folyójától a Matra / Mátra erdejéig és behódoltatták maguknak a föld minden lakosát, a Grisio / Köröstől a Zogea / Zagyva folyóig és a Zepus / Szepes erdőig.

Akkor Árpád vezér a Matra / Mátra erdőben nagy földet adott Edu / Ednek és Edumen / Edöménnek ahol később Pota / Pata az unokájuk várat épített. Az ő sarjadékukból hosszú idő múltán Samuel / Sámuel király származott, aki 1. kegyességéért Oba / Abának 2. jóságáért (j)Ópa / Abának (déd-nagyapának) neveztetett.

Fordította: Berenik Anna

A hadak útja Szerencstől Szíhalomig (Berenik Anna)

Berenik Anna értelmezése:

~ 32. Ursuur / Őrsúr vára és az Egur / Eger folyó

Az első nevezett folyó a Narag-y, a mai Mezőnyárád helynévben ismerhető fel, míg a mai Kács falu, mint táborhely és hadi útvonal valószínűtlen. A mondat tudatosan megtévesztő. Ugyanis az a patak, aminek fejénél a vár épült, nem kell, hogy azonos legyen a Narag folyóval. A Casu-nak nevezett hely, nézetem szerint szójátékból keletkezett és a mai Mezőkeresztes lehetett, ami nem véletlenül kapta a nevét. (casus = 1. váratlan esemény, ami háborúval járhat, 2. alkalom pl. dicső tettre, 3. valaminek a vége, vagy szerencsétlenség is.) Árpád és nemesei ekkor "keresztút" előtt álltak és határozni kellett, hogy merre menjenek. Nem az égtájak, hanem a jövőbeli politikai szerepük eldöntése miatt. A casus szó értelmének minden lehetősége előttük állt.

A kun Ousadu / Ócsádnak adományozott birtok határának pontos meghatározása kissé körülményes. Mezőnyárádnál két patak találkozik, s a nyugatinak végén található, mintegy zsákutcában Kács. Itt a térkép nem jelez várromot. A másik patak forrása felett a Latorvár romja látható, ennek neve meg sehogy sem egyezik Őrsúréval. Mintha itt se jutnánk tovább.

Ellenben az ajándékozott birtok hangsúlyozottan nagy kiterjedésű volt és elérhetett a következő folyóig, a Mezőkövesdet átszelő Hór patakig, ami innen nem messze a Kánya patakkal találkozik. A várnak itt valahol nyoma kell, hogy legyen. A térképen két lehetőség adódik:

1. A Cserépváralja feletti cserépvár, köröskörül kaptárkövek sokaságával. Csere, cserép? Az alapszó cser, egy, a bükkfélék családjába tartozó fának a neve. De hiszen a Bükk hegységben vagyunk. Tuhutum / Tétény fiát Horkának hívták, ők azonban nem lakták ezt a tájat, esetleg régi birtokuk volt, s elcserélték Erdélyért? Nincs kizárva.

2. A Hór-patak felett az Odor-vár romjait mutatja a térkép, attól nem messze a Hárskútat.

A gyanú ide terelődik. P. magister görög műveltségű jogász és államférfi volt. Barátja szintén. A Hórák Zeus és Themis leányai voltak, a törvény, a jog, és a béke őrzői. Anyjuk nevének magyar formája Temes. A folyó később még említésre kerül, ahol szintén csatára került a sor.

A Hór patak neve még Hórust, az egyiptomi ifjú istent is eszünkbe juttathatja, akinek említése rendszerint apjával, Ozirisszel együtt történik.

Esetünkben: Our-a-du>Ős-adu>Ős-Od-u(r)>Ős-Odo-úr, Odor? Az ó-német Odorból később Ottók lesznek, míg a görög osya=bukk. Véletlen?

Ursu-úr>Arsu-úr>Hárs-úr? Horus>H-urus? Játékként lehetséges. Ursu-úr levezethető lenne a latin ursus=medve szóból is, amiből szintén egy nagy és egy kis van a csillagos égen, egymás közelében. Egyébként a szövegből nem derül ki, hogy apa és fia diplomáciai, vagy hadvezetői feladathoz jutottak volna. Kétségtelen viszont, hogy a kumánok egymás után és egymás mellé kapják birtokaikat.

Forrás: Berenik Anna: Árpád fejedelem nyomában(2001)




Kézai Simon mester 1280-as években írt Magyar Krónikájában erről az alábbiakat olvashatjuk:

xxxxxxx

Fordította: Szabó Károly

Forrás: www.mek.iif.hu




Az Úr ezerháromszázötvennyolcadik évében a Képes Krónika szerzője, akit mi Kálti Márknak hiszünk, a következőket írta:

xxxxxxx

Fordította: Geréb László

Forrás: Képes Krónika

Tartalom

Árpád
Egy arc a múltból
Igazság
Eposz
Anonymus
Életút
Ősök
Etelköz
Alduna 1 Cirill és Metód
Kijev
Verecke
Munkács
Ungvár
Bodrogköz
Bereg
Zemplén
Sárospatak
Tokaj
Szerencs
Turtur hegye Bors vezér hódoltatása
Bihar 1 Ösbő és Velek követjárása; Tas, Szabolcs és Tétény vezérek hadjárata
Erdély Tétény vezér hadjárata
Emőd
Mezőkeresztes
Szihalom
Gömör Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hódoltatása
Garam vize Bors vezér hódoltatása
Nyitra Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hadjárata
Alduna 2 Levente vezér hadjárata
Tetétlen
Alpár
Árpádhalom
Pusztaszer
Ópusztaszer
Csongrád
Titel
Zalánkemén
Bolgárfehérvár
Zágráb Bulcsú, Lél és Botond vezérek hadjárata
Bodrog
Csepel 1
Maros-Duna köz Szovárd, Kadocsa és Vajta vezérek hadjárata
Nis Szovárd és Kadocsa vezérek hadjárata
Ecilburg
Százhalom
Baranya Ete és Vajta vezérek hódoltatása
Veszprém Ösbő és Őse vezérek hadjárata
Bodajk
Bánhida
Székesfehérvár
Szt Márton hegy
Csepel 2
Bihar 2 Ösbő és Velek vezérek hadjárata
Csepel 3
Brenta Szalárd vezér hadjárata
Óperencia Kurszán vezér hadjárata
Pozsony
Fejéregyháza
Emléke
Történetírás
Irodalom
Képzőművészet
Munkácsy Mihály
Feszty Árpád
Zala György
Székely Bertalan
Than Mór
Zene
Film
Néprajz
Hagyományőrzők
Neve
Árpád hegy
Árpád halom
Árpád kilátó
Árpád forrás
Árpád fa
Árpád híd
Árpád hajó
Árpád sínbusz
Árpád vonal
Árpád Múzeum
Árpád fürdő
Épület
Egyéb
Hét vezér
Értékelés
Gyalázkodók
Idegen tükör
Rovás
Zusammenfassung
Summary
Árpád év
Száz éve
Felhívás
Hírek
Előzetes
Utólagos
Kapcsolatok