Szent Márton hegye




mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 50. Pannónia elpusztítása

Ezután Árpád vezér meg nemesei a sereg harmadik részével Ecilburgból kivonulva a sóskút mezeje mellett szálltak táborba. Majd innen ellovagolva a Bodajk-hegyhez értek. Árpád vezér pedig innen kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagy erdőt adott, melyet most Vértesnek hívnak a németek otthagyott vértjeiről. Ez alatt az erdő alatt, a Fertő-mocsár mellett Szabolcs unokája Csák sok idő múltán várat emelt. De erről ne többet! - Aztán ahogy így mentek Árpád vezér meg nemesei, Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, s mind maguk, mind állataik ittak Szabária forrásából. Majd amikor a hegyre felhágtak, Pannónia földjének szépségét látva igen megörültek. A szlovének és pannónok nemzeteit meg országait feldúlták, s tartományaikat elfoglalták. De a murai karantánok határait ugyancsak sűrű betörésekkel rohanták meg. Közülük sok ezer embert karddal leöltek, őrhelyeiket felforgatták, tartományaikat birtokukba vették, és az Úr segedelmével azokat maradékuk is mindmáig hatalommal meg szépszerével a kezében tartja. Ezután Ösbő meg Örkény apja Őse egész hadseregükkel együtt épségben és sértetlenül, nagy diadallal visszatértek Árpád vezérhez. Az Isten ugyanis, kinek irgalma járt előttük, Árpád vezérnek meg vitézeinek kiszolgáltatta ellenségeiket, s ők így kezükben tartották a népek munkájának gyümölcseit. Mikor ott gyökeret vertek, s majdnem minden szomszédos országot meghódítottak, vadászat kedvéért visszatértek a Duna mentén az erdő felé; a vitézeket a maguk jószágaira szertebocsátva, a vezér meg nemesei abban az erdőben maradtak tíz napig. Onnan aztán Attila király városába jöttek, majd Csepel szigetére vonultak, ahol a vezérné meg a többi nemesek feleségei voltak.

Fordította: Pais Dezső

Forrás: www.mek.iif.hu



P mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 24. Az erdőntúli föld

MBxxxxxx

Fordította: Berenik Anna

Berenik Anna értelmezése:

~ 24. Az erdőntúli föld

Forrás: Berenik Anna: Árpád fejedelem nyomában(2001)




Kézai Simon mester 1280-as években írt Magyar Krónikájában erről az alábbiakat olvashatjuk:

xxxxxxx

Fordította: Szabó Károly

Forrás: www.mek.iif.hu




Az Úr ezerháromszázötvennyolcadik évében a Képes Krónika szerzője, akit mi Kálti Márknak hiszünk, a következőket írta:

xxxxxxx

Fordította: Geréb László

Forrás: Képes Krónika

Thaly Kálmán

A Szent Márton hegyi emlékmű helyének kijelölése

A nagyérdemű bencés rend, mely a tudományok terén úgy, mint a hazafiság terén minden időben kitűnt, bebizonyítá példás hazaszeretetét ezen nemzeti ügy buzgó elősegítésével is. Azonban, miután a helyszíni szemlét az emelendő emlékmű hová építése iránt megtartottuk, - ennek eredménye miatt komoly nehézségre bukkantunk; oly akadályra, melyet csak okkal-móddal sikerült elvégre kedvezően megoldanunk.

Pannonhalma tulajdonképp három halomból áll; az egyik, a nyugati, a melyen maga az impozáns kolostor épült; a másikon, a mely ennél magasabb, a kálvária állott, három kereszttel; a harmadik halom pedig a bencések temetője, ott a temetői kápolna emelkedik.

Ezredévi emlékkápolna Pannonhalmán kelet felől nézve

Bánhidánál ütköztek meg a Pannóniába átkelt magyarok Svatoplukkal; a mint is e hely, ott a Vértes hegylánc nyílásánál, hadászati pozíció. Svatopluk védte is, de tönkre veretvén, Árpád üldözte őt seregével, neki a Dunának. S a győzelem után fellovagolt vezérkarával a kimagasló Pannon-hegyére és innen tekintette végig a birtokba vett új országrészt, a melynek szépségétől ő és társai "laeti facti sunt," örömmel teltek el; és Árpád eme legműveltebb talajú tartományt, a rómaiak egykori virágzó provinciáját, a saját kapitányságául választá. Ennek a ténynek emlékére építtette azután dédunokája Szt.-István, az első magyar király, az első magyar zárdát: a bencések főmonostorát ezen hegyre. Ezért a szép történelmi tradícióért indítványozám ide állítani az egyik emlékoszlopot.

De midőn a pannoni halmok valamelyikére határoztuk az emléket: nem volt még eldöntve, hogy a három domb közül melyik leend legalkalmasabb e célra? A mint a környéknek fent is, alant is bejárása után jól szemügyre vevém ezen ajánlott két helyet: lehetetlennek állítottam, mivel a kolostor roppant épület-tömege ott a közvetlen közelben teljesen elnyomná, agyonütné az emléket, s távolról összeolvadna vele. De meg énnekem a történelmi hűség szempontjából a keleti oldal kell, hogy az emlékmű a bánhidai csatatér felé nézzen, mert hiszen Árpádnak e diadalát akarja megörökíteni. Szükséges továbbá, hogy a budapest-bécsi fővasút vonalán Bánhidától, Tatától, Komáromtól, Ácstól stb. már messziről lássa az utas ezt az emléket, mely a bánhidai csatát, Magyarország meghódításának befejezését, Pannónia elfoglalását és a pannoni hegyre fellovagló Árpádot juttatja eszünkbe. E célra tehát csak a középső, a keleti halom alkalmas, a mely különben is még beépületlen. A nyugatin áll a zárda, a délin a sírkápolna: azokat elmozdítani nem lehet; az ezredéves emlék helyéül nekem a kálváriadomb kell: az nincsen beépítve, keletnek fekszik és a legmagasabb.

Ezredévi emlékkápolna Pannonhalmán kelet felől nézve Ezredévi emlékkápolna Pannonhalmán kelet felől nézve

A szerzetesek szerint azonban bajos lesz odaépíteni, mert a lakosok nem engednék onnan a kereszteket eltávolítani. Én igen tisztelem a vallási érzületeket, a mint is elejétől az vala tervem Pannonhalmával, hogy összhangzásba hozzam az itt emelendő nemzeti emlékművet a hely egyházi jellegével s oly stylban óhajtám azt felépíteni, a minőben a zárda és tornya épült. Hát akkor vigyük e kereszteket hozzájuk közelebb; hagyjuk meg ugyanazon a hegyen: de a nyugati oldalára tegyük át. Kijelentettem, hogy az emléknek mintájául a Hadrián császár római síremléke fog szolgálni, a mostani Angyalvár, s más olyas, classicus építmények, a melyeknek kupola-ormán fenyőtoboz vagy négyes oroszlánfogat állt díszül; én azonban ezek helyett a kupola fölé odatétetem Magyarország koronáját és ennek tetejére a keresztet, tehát a kereszt helyére kereszt jön; a kupola-csarnokba pedig állítsák be Önök az első pannonhalmi apátnak, Szent-Asztriknak tervezett szobrát: az egyházi és világi emlék így össze lesz egyeztethető. Ezt, ha tetszik, én az országos bizottságban és a parlamentben keresztül fogom vinni. Hisz épen Asztrik hozta Rómából Szent-Istvánnak a koronát!

Így azután, - a hazafias Benedek-rendnek dicsőségére legyen mondva, - mikor a rendi alkotmányt tisztelő főapát úr a káptalanban mindezeket előadá: az előterjesztést egyhangúlag elfogadták, s lelkesedéssel odaadták kálvária-hegyüket a nemzeti emlék számára az országnak.

Ekkép tehát az első emlékkel megvoltunk.

Forrás: Dr Thaly Kálmán: Az ezredévi országos hét emlékoszlop története (Pozsony, 1898.)

Ezredévi emlékkápolna Pannonhalmán (Fénynyomat Divald K. Fia műintézetéből) Ezredévi emlékkápolna Pannonhalmán (Fotó: Erdélyi Mór) Ezredévi emlékkápolna - Pannonhalma Ezredévi emlék - Pannonhalma Ezredévi emlékkápolna Pannonhalmán Ezredévi emlékkápolna Pannonhalmán

Az ezredévi emlékkápolna ma - Pannonhalma

A pannonhalmi ezredévi emlékkápolna ma

A magyar honfoglalás ezredik évfordulójára 1896-ban, az akkori Magyarországon hét millenniumi emlékművet emeltek, ezek egyike ma is látható Pannonhalmán.

Az építményt eredetileg 26 méter magas, kettős héjú kupola fedte - a magyar királyi korona rézlemezből domborított, hatalmas ábrázolásával, amelyet 1937-38-ban megromlott állapota miatt le kellett bontani. Az épület ekkor nyerte el jelenlegi formáját. A klasszicizáló homlokzatú, kerek kupolás épület bejáratát négy oszlopon nyugvó timpanon uralja, melyben a magyar nagycímer, az alatta lévő portikuszban pedig az "Életünket a hazáért" című jelképes dombormű helyezkedik el. Mindkettő Bezerédi Gyula (1858-1925) szobrászművész alkotása, amiket Lebo Ferenc restaurált. Belső tere két ablakkal megvilágított, osztatlan, kör alaprajzú terem, nyílás nélküli, alacsony kupolával. A körfal keleti részét Aba Novák Vilmos 1938-ban elkezdett, befejezetlen falképe, a magyar államalapítás allegorikus elemekből álló víziója díszíti.

Forrás: www.bences.hu

Az ezredévi emlékkápolna ma - Pannonhalma Az ezredévi emlékkápolna ma - Pannonhalma Az ezredévi emlékkápolna ma - Pannonhalma Az ezredévi emlékkápolna ma - Pannonhalma Az ezredévi emlékkápolna ma - Pannonhalma Az ezredévi emlékkápolna ma - Pannonhalma Az ezredévi emlékkápolna ma - Pannonhalma Az ezredévi emlékkápolna ma - Pannonhalma Az ezredévi emlékkápolna ma - Pannonhalma Az ezredévi emlékkápolna timpanonjában lévő nagy címer (Bezerédi Gyula) Az ezredévi emlékkápolna timpanonjában lévő nagy címer (Bezerédi Gyula) Az ezredévi emlékkápolna portikusza (Bezerédi Gyula) Az ezredévi emlékkápolna portikusza (Bezerédi Gyula) Aba Novák Vilmos freskóterve az ezredévi kápolna belsejébe (1938) Aba Novák Vilmos freskója az ezredévi kápolna belsejében Aba Novák Vilmos freskója az ezredévi kápolna belsejében Aba Novák Vilmos freskója az ezredévi kápolna belsejében Az ezredévi emlékkápolna kupoláján lévő Szent Korona megmaradt töredékei Az ezredévi emlékkápolna makettje

Árpád
Egy arc a múltból
Igazság
Eposz
Anonymus
Életút
Ősök
Etelköz
Alduna 1 Cirill és Metód
Kijev
Verecke
Munkács
Ungvár
Bodrogköz
Bereg
Zemplén
Sárospatak
Tokaj
Szerencs
Turtur hegye Bors vezér hódoltatása
Bihar 1 Ösbő és Velek követjárása; Tas, Szabolcs és Tétény vezérek hadjárata
Erdély Tétény vezér hadjárata
Emőd
Mezőkeresztes
Szihalom
Gömör Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hódoltatása
Garam vize Bors vezér hódoltatása
Nyitra Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hadjárata
Alduna 2 Levente vezér hadjárata
Tetétlen
Alpár
Árpádhalom
Pusztaszer
Ópusztaszer
Csongrád
Titel
Zalánkemén
Bolgárfehérvár
Zágráb Bulcsú, Lél és Botond vezérek hadjárata
Bodrog
Csepel 1
Maros-Duna köz Szovárd, Kadocsa és Vajta vezérek hadjárata
Nis Szovárd és Kadocsa vezérek hadjárata
Ecilburg
Százhalom
Baranya Ete és Vajta vezérek hódoltatása
Veszprém Ösbő és Őse vezérek hadjárata
Bodajk
Bánhida
Székesfehérvár
Szt Márton hegy
Csepel 2
Bihar 2 Ösbő és Velek vezérek hadjárata
Csepel 3
Brenta Szalárd vezér hadjárata
Óperencia Kurszán vezér hadjárata
Pozsony
Fejéregyháza
Emléke
Történetírás
Irodalom
Képzőművészet
Munkácsy Mihály
Feszty Árpád
Zala György
Székely Bertalan
Than Mór
Zene
Film
Néprajz
Hagyományőrzők
Neve
Árpád hegy
Árpád halom
Árpád kilátó
Árpád forrás
Árpád fa
Árpád híd
Árpád hajó
Árpád sínbusz
Árpád vonal
Árpád Múzeum
Árpád fürdő
Épület
Egyéb
Hét vezér
Értékelés
Gyalázkodók
Idegen tükör
Rovás
Zusammenfassung
Summary
Árpád év
Száz éve
Felhívás
Hírek
Előzetes
Utólagos
Kapcsolatok