Pusztaszer Árpád-halom

Berenik Anna értelmezése:

~ 24. Az erdőntúli föld

Forrás: Berenik Anna: Árpád fejedelem nyomában (2001)

Elmélkedések az emlékműnél

Minden magyarnak úgy hiszem, kötelessége megemlékezni a honfoglalásról, akkor nekünk pusztaszerieknek meg főképpen. Innen jött az ötlet; megpróbálok én is a magam módján megemlékezni a fontos eseményről az 1100 éves évfordulón. Megpróbálom bemutatni községünket és főleg azt, mi is létezünk. Ha valaki kimondja azt a szót, Pusztaszer, képek villannak emlékezetében a honfoglalásról. Ezt minden magyar tudja, de azt már kevesebben, hogy kettő van belőle. Az egyik elé odakanyarították ugyan az "Ó" betűt. Azt kiemelték, ami nagyon becsülendő. A szép skanzenfalu ámulatba ejti az odalátogatókat. Méltó helyre került Feszty Árpád gyönyörű képe, a Honfoglalás. Mindezért tisztelet az alkotóknak, a létrehozóknak.

Pusztaszer 1100 éves történelmét helyesen megállapítani ennyi idő távlatából hitelesen lehetetlen, még a szakembereknek is. Tény az, hogy a hajdan egy településből két falu lett, mintegy 9 km távolságra egymástól.

Ópusztaszeren összegyűlik az ország lakossága. Hazalátogatnak a világban szétszóródott honfitársaink. Sokuknak fogalma sincs, hogy két Pusztaszer van. Ami még szomorúbb, senki meg nem említi egyetlen mondat erejéig, hogy mi is része vagyunk a történelemnek, mi is létezünk, és valaha együvé tartoztunk. Így aztán mi pusztaszeriek joggal érezzük azt, hogy bennünket teljesen elfeledtek.

Nekünk csak a szép történelmi név marad. Mi azért ápoljuk a hagyományokat. Gondozzuk az emlékművet és környékét. Én majd ezután is elmondom az idetévedőknek: tudom, nem ezt kereste, de ez is Pusztaszer.

Ezt, a nekünk itt élőknek kedves helyet szeretnénk bemutatni. Másokkal is megismertetni múltját, jelenét és főleg mai arculatát. Hozzánk is érdemes ellátogatni, hiszen van látnivaló. Az emlékmű, az Arborétum, a tájvédelmi körzet, az Alkotóház...

Forrás: Nagy Józsefné Pintér Eszter: Pusztaszer története. Pusztaszer, 1996.
www.bibl.u-szeged.hu/exhib/pusztaszer; www.geocaching.hu

Hétvezér Emlékmű

Az obeliszket Gerenday Béla műhelye készítette, a domborművek Pataky Imre alkotásai. A Hétvezér emlékmű egy négyhektáros területen fekszik, védettsége régi keletű, és mint történelmi emlékhely az országos jelentőségű védett területek kategóriájában ritkaságnak számít. Az emlékmű a 7 domb (kunhalom) közül a legmagasabbra, a 35 méter átmérőjű Árpád-halomra épült. Az emlékművet Pusztaszer községből rövid sétával el lehet érni.

Az emlékmű története

Még 1861. július 15-én Sándor Ferencz kecskeméti előkelő polgár, és harminc másik polgártársa aláírásával javaslatot tett Kecskemét város községhatóságához (mely Pusztaszer akkori birtokosa volt), azt kérvén:
Miután e városnak jutott a nagy szerencse, mint örök tulajdonát bírni ama szent föld egy részét, melyen a honalapító Árpád legelső nemzeti törvényhozó ősgyűlést tartott, határozza el, kérvénnyel járulni az országgyűléshez avégett, hogy Pusztaszeren, ősi alkotmányunk keletkeztének egyik történeti nevezetességű színhelyén országos emlék állítatása elrendeltessék addig is a város pusztaszeri majorháza mellett álló ősrégi halom Árpád halmának neveztetvén ünnepélyesen fölavattassék.

Kezdetben az országgyűlés csak odázta a dolgokat, így Kecskemét küldöttsége kereste fel a hét halom környékét és szerzett tanúbizonyságot a hely történelmi voltát illetően. Erről így ír a hivatalos jegyzőkönyv:
Minthogy időközben az országgyűlés eloszlattatván a folyamodók által Pusztaszeren felállítani indítványozott az országos emlék végetti folyamodás lehetősége a jelenben hiányzik, igénytelen véleményünk oda terjed: hogy a tisztelt községhatóság az ország minden községhatóságait körlevéllel megkeresni s a Pusztaszeren felállítandó országos emlék létesítése végett azok figyelmét felgerjeszteni méltóztassék.

Kecskemét város közgyűlése 1896. április 23-án megtárgyalta az Országos Diákszövetség által felállítandó emlékoszlop és ünnepély tervét. 1896. június 20-án helyezik el Pusztaszeren, Kecskemét város birtokán felállítandó emlékmű alapkövét (2 héttel hamarabb, mint Sövényházán, a mai ópusztaszeren).

Azt is közlik, hogy az emlékművet 1897-ben kívánják leleplezni. Az erre szervezett gyűjtésből viszont nem jött össze a tervezett 13 500 Ft. Le kellett mondani a drága emlékműről. Ezért tervet készíttettek egy egyszerűbb obeliszkre Pataky Imre kecskeméti rajztanárral, aki az emlékoszlopra a turulmadarat és a hét vezér arcképét is megmintázta.

Ezután 1898. januárjában megbízták Gerenday Antal és Fia budapesti szobrász és kőfaragó céget a mű kivitelezésére. 4970 Ft-ért vállalták az emlékoszlop elkészítését. Jó minőségű tufa kőből dolgoztak. A vezérek domborművét és a turulmadarat bronzból öntötték. A nyugatra néző oldalra Árpád vezér alá került a nagy márványtábla rajta a felirat:

Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére
Kecskemét város támogatásával, közadakozásból emelte
a Magyar Országos Diákszövetség

Az obeliszk többi oldalán a vezérek kettesével: Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm. Az obeliszk 12 méter magas tetején a magyarok totemállata, a turul látható.

Végre 1900. június 24-én ünnepélyesen felavatták Pusztaszeren a Hét vezér emlékoszlopát.

Forrás: www.kistelek.hu/kisterseg

Zusammenfassung: