Pusztaszer Árpád-halom




mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 40. Árpád vezér győzelme

A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény-erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának. Majd a vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvélytótól Alpár homokjáig. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia, Ete sok szlovént gyűjtött össze, s Alpár vára meg a Bőd-rév között igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveztek.

Fordította: Pais Dezső

Forrás: www.mek.iif.hu



P mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 24. Az erdőntúli föld

MBxxxxxx

Fordította: Berenik Anna

Berenik Anna értelmezése:

~ 24. Az erdőntúli föld

Forrás: Berenik Anna: Árpád fejedelem nyomában (2001)

Elmélkedések az emlékműnél

Minden magyarnak úgy hiszem, kötelessége megemlékezni a honfoglalásról, akkor nekünk pusztaszerieknek meg főképpen. Innen jött az ötlet; megpróbálok én is a magam módján megemlékezni a fontos eseményről az 1100 éves évfordulón. Megpróbálom bemutatni községünket és főleg azt, mi is létezünk. Ha valaki kimondja azt a szót, Pusztaszer, képek villannak emlékezetében a honfoglalásról. Ezt minden magyar tudja, de azt már kevesebben, hogy kettő van belőle. Az egyik elé odakanyarították ugyan az "Ó" betűt. Azt kiemelték, ami nagyon becsülendő. A szép skanzenfalu ámulatba ejti az odalátogatókat. Méltó helyre került Feszty Árpád gyönyörű képe, a Honfoglalás. Mindezért tisztelet az alkotóknak, a létrehozóknak.

Pusztaszer 1100 éves történelmét helyesen megállapítani ennyi idő távlatából hitelesen lehetetlen, még a szakembereknek is. Tény az, hogy a hajdan egy településből két falu lett, mintegy 9 km távolságra egymástól.

Ópusztaszeren összegyűlik az ország lakossága. Hazalátogatnak a világban szétszóródott honfitársaink. Sokuknak fogalma sincs, hogy két Pusztaszer van. Ami még szomorúbb, senki meg nem említi egyetlen mondat erejéig, hogy mi is része vagyunk a történelemnek, mi is létezünk, és valaha együvé tartoztunk. Így aztán mi pusztaszeriek joggal érezzük azt, hogy bennünket teljesen elfeledtek.

Nekünk csak a szép történelmi név marad. Mi azért ápoljuk a hagyományokat. Gondozzuk az emlékművet és környékét. Én majd ezután is elmondom az idetévedőknek: tudom, nem ezt kereste, de ez is Pusztaszer.

Ezt, a nekünk itt élőknek kedves helyet szeretnénk bemutatni. Másokkal is megismertetni múltját, jelenét és főleg mai arculatát. Hozzánk is érdemes ellátogatni, hiszen van látnivaló. Az emlékmű, az Arborétum, a tájvédelmi körzet, az Alkotóház...

Pusztaszer Árpád-halom - A Hét vezér emlékoszlopa, Ezredévi emlék

Forrás: Nagy Józsefné Pintér Eszter: Pusztaszer története. Pusztaszer, 1996.
www.bibl.u-szeged.hu/exhib/pusztaszer; www.geocaching.hu

Hétvezér Emlékmű

Az obeliszket Gerenday Béla műhelye készítette, a domborművek Pataky Imre alkotásai. A Hétvezér emlékmű egy négyhektáros területen fekszik, védettsége régi keletű, és mint történelmi emlékhely az országos jelentőségű védett területek kategóriájában ritkaságnak számít. Az emlékmű a 7 domb (kunhalom) közül a legmagasabbra, a 35 méter átmérőjű Árpád-halomra épült. Az emlékművet Pusztaszer községből rövid sétával el lehet érni.

Hétvezér Emlékmű - Pusztaszer

Az emlékmű története

Még 1861. július 15-én Sándor Ferencz kecskeméti előkelő polgár, és harminc másik polgártársa aláírásával javaslatot tett Kecskemét város községhatóságához (mely Pusztaszer akkori birtokosa volt), azt kérvén:
Miután e városnak jutott a nagy szerencse, mint örök tulajdonát bírni ama szent föld egy részét, melyen a honalapító Árpád legelső nemzeti törvényhozó ősgyűlést tartott, határozza el, kérvénnyel járulni az országgyűléshez avégett, hogy Pusztaszeren, ősi alkotmányunk keletkeztének egyik történeti nevezetességű színhelyén országos emlék állítatása elrendeltessék addig is a város pusztaszeri majorháza mellett álló ősrégi halom Árpád halmának neveztetvén ünnepélyesen fölavattassék.

Kezdetben az országgyűlés csak odázta a dolgokat, így Kecskemét küldöttsége kereste fel a hét halom környékét és szerzett tanúbizonyságot a hely történelmi voltát illetően. Erről így ír a hivatalos jegyzőkönyv:
Minthogy időközben az országgyűlés eloszlattatván a folyamodók által Pusztaszeren felállítani indítványozott az országos emlék végetti folyamodás lehetősége a jelenben hiányzik, igénytelen véleményünk oda terjed: hogy a tisztelt községhatóság az ország minden községhatóságait körlevéllel megkeresni s a Pusztaszeren felállítandó országos emlék létesítése végett azok figyelmét felgerjeszteni méltóztassék.

Kecskemét város közgyűlése 1896. április 23-án megtárgyalta az Országos Diákszövetség által felállítandó emlékoszlop és ünnepély tervét. 1896. június 20-án helyezik el Pusztaszeren, Kecskemét város birtokán felállítandó emlékmű alapkövét (2 héttel hamarabb, mint Sövényházán, a mai ópusztaszeren).

Azt is közlik, hogy az emlékművet 1897-ben kívánják leleplezni. Az erre szervezett gyűjtésből viszont nem jött össze a tervezett 13 500 Ft. Le kellett mondani a drága emlékműről. Ezért tervet készíttettek egy egyszerűbb obeliszkre Pataky Imre kecskeméti rajztanárral, aki az emlékoszlopra a turulmadarat és a hét vezér arcképét is megmintázta.

Ezután 1898. januárjában megbízták Gerenday Antal és Fia budapesti szobrász és kőfaragó céget a mű kivitelezésére. 4970 Ft-ért vállalták az emlékoszlop elkészítését. Jó minőségű tufa kőből dolgoztak. A vezérek domborművét és a turulmadarat bronzból öntötték. A nyugatra néző oldalra Árpád vezér alá került a nagy márványtábla rajta a felirat:

Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére
Kecskemét város támogatásával, közadakozásból emelte
a Magyar Országos Diákszövetség

Az obeliszk többi oldalán a vezérek kettesével: Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm. Az obeliszk 12 méter magas tetején a magyarok totemállata, a turul látható.

Végre 1900. június 24-én ünnepélyesen felavatták Pusztaszeren a Hét vezér emlékoszlopát.

Forrás: www.kistelek.hu/kisterseg

Árpád
Egy arc a múltból
Igazság
Eposz
Anonymus
Életút
Ősök
Etelköz
Alduna 1 Cirill és Metód
Kijev
Verecke
Munkács
Ungvár
Bodrogköz
Bereg
Zemplén
Sárospatak
Tokaj
Szerencs
Turtur hegye Bors vezér hódoltatása
Bihar 1 Ösbő és Velek követjárása; Tas, Szabolcs és Tétény vezérek hadjárata
Erdély Tétény vezér hadjárata
Emőd
Mezőkeresztes
Szihalom
Gömör Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hódoltatása
Garam vize Bors vezér hódoltatása
Nyitra Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hadjárata
Alduna 2 Levente vezér hadjárata
Tetétlen
Alpár
Árpádhalom
Pusztaszer
Ópusztaszer
Csongrád
Titel
Zalánkemén
Bolgárfehérvár
Zágráb Bulcsú, Lél és Botond vezérek hadjárata
Bodrog
Csepel 1
Maros-Duna köz Szovárd, Kadocsa és Vajta vezérek hadjárata
Nis Szovárd és Kadocsa vezérek hadjárata
Ecilburg
Százhalom
Baranya Ete és Vajta vezérek hódoltatása
Veszprém Ösbő és Őse vezérek hadjárata
Bodajk
Bánhida
Székesfehérvár
Szt Márton hegy
Csepel 2
Bihar 2 Ösbő és Velek vezérek hadjárata
Csepel 3
Brenta Szalárd vezér hadjárata
Óperencia Kurszán vezér hadjárata
Pozsony
Fejéregyháza
Emléke
Történetírás
Irodalom
Képzőművészet
Munkácsy Mihály
Feszty Árpád
Zala György
Székely Bertalan
Than Mór
Zene
Film
Néprajz
Hagyományőrzők
Neve
Árpád hegy
Árpád halom
Árpád kilátó
Árpád forrás
Árpád fa
Árpád híd
Árpád hajó
Árpád sínbusz
Árpád vonal
Árpád Múzeum
Árpád fürdő
Épület
Egyéb
Hét vezér
Értékelés
Gyalázkodók
Idegen tükör
Rovás
Zusammenfassung
Summary
Árpád év
Száz éve
Felhívás
Hírek
Előzetes
Utólagos
Kapcsolatok