Árpád hegy

a Pilisben

Forrás: athelas.freeblog.hu

Árpád csúcs

Kolozsvár mellett

Kolozsvár környékének legmagasabb pontja a Bükkben, a tengerszint fölött 833 méteren emelkedő Árpád-csúcs. A város kirándulóinak amolyan klasszikus tájékozódó- és pihenőhelye, ahonnan szép kilátás nyílik déli, dél-nyugati irányba a hegyek vonulataira, a Tordai-hasadékra, a Gyalui-havasokra, Székelykőre stb.

Az EKE messzelátótornyát az I. világháborút követő időszak söpörte el.

Kolozsvár és környékének geomorfológiai (domborzati) kialakulása a geológiai Újharmadkorig (Neogén) követhető. Ez abszolút időben megfelel a földtörténet utolsó 10-12 millió évének, amely idő alatt a tenger visszahúzódása után megkezdődött és végbement a völgyek folyóvizek általi kimélyítése. Az Ős Kis-Szamos és Nádas és ezek mellékpatakjai, valamint az Aranyos Kolozsvár határáig hátranyomuló mellékpatakjai, mint a Rákos- és Mikes-patakok, változatos domborzatot alakítottak ki. A vízválasztó a Kis-Szamos és az Aranyos között a városunktól délre emelkedő, kelet-nyugati irányú gerinc. Ennek nyugati, havasalji végződésénél, a vulkáni kúphoz hasonlító Kis- vagy más néven a Szelicsei Magura emelkedik (824 m). Nem messze ettől az Árpád-csúcs 832 m magas csúcsáról gyönyörködhetünk Kolozsvár legnagyobb erdőterületének, a Bükknek a szépségeiben. A gerinc keleten Ajton falu felett a Nagy-Csoltig (722 m) tart.

Forrás: Kolozsvári korzó - Index Fórum
Ajtay Ferenc: Kolozsvár és környéke geológusszemmel - www.inaplo.hu; cholnoky.ro

Dsida Jenő

Őszintén megdicsérjük az egész világot

Dsida az idill költője volt, a természet és a szerelem idilljében keresett vigasztalást és erőforrást azzal a veszedelemmel: egészségének végzetes törékenységével szemben, amely végül is korai halálát okozta. Természeti idilljei erősen erdélyi színezetet kaptak, verseiben valósággal nevén szólította az erdélyi, a Kolozsvár környéki tájat, a kéklő Árpád-csúcsra, a kristályvizű Szent János-kútra, Kolozsmonostor lágyan hajló zöld dombjaira hivatkozott, ezzel is vallomást tett a szűkebb haza iránt érzett ragaszkodásáról, akárcsak az "első" erdélyi nemzedék költői: Áprily, Reményik és Tompa.

Forrás: 193.6.201.253/00600/00640/html/vers11.htm
Pomogáts Béla: Az erdélyiság változatai - Dsida Jenő és Szabédi László transzszilvanizmusa - www.helikon.ro

Árpád tető

Pécs mellett

Pécs népszerűségét nemcsak előkelő és híres múltjának, hanem kellemes klímájának is köszönheti. Sokan keresik fel a Misina tető kellemes sétautjait, közvetlenül a város felett. Kitűnő bázisa lehet egy néhány napos Mecsek-béli túrázásnak, mind az Árpád tető (600 m), mind az (egyelőre) érintetlen Zengő (612 m) remek célpontok, de az északi lejtők sejtelmes völgyeit sem érdemes kihagyni.

A közel három évig tartó szerb katonai megszállás idején itt volt az ideiglenesen megszállt terület határa. Ennek emlékére egy emlékoszlop vagy emlékkő felállítását tervezik.

Ami viszont megvalósult: a Mecsextrém élmény és kalandpark. Az erdőben, nem azt tönkretéve, hanem meglévő adottságait felhasználva kialakított akadálypályán függeszkedhet, lógaszkodhat a kalandra vágyó hogy aztán a negyven hektáron fellelhető egyéb - egyelőre 20 fajta - lehetőséggel tegye próbára bátorságát, izmait, leleményességét. Így például kéttornyú kötélpiramison, a többfajta ügyességi szintre épített mászófalon, a csúszdákon, de göröghet a zorbban és görkorcsolyázhat, vagy kipróbálhatja a mountainbike pályát. Az esős időre is gondolva található itt pillangókat, az erdő madarait és a környező állatvilágot bemutató interaktív múzeum, játszóházzal.

Árpád tető

Szerencs mellett

Az Árpád hegyi Aranka tetőn Honfoglalás kori emlékhely kialakítását tervezik.

Hétvezér koporsója

a Mátrában

Állítólag vannak hegyek, és van a Muzsla. Hatalmas tömbje Pásztó és Szurdokpüspöki között terjeszkedik, kitölti az űrt. Megmászható Mátrakeresztes felől a piros sáv jeleket követve. Szurdokpüspökiből is indulhatunk, de az "igazi" a Pásztótól vezető piros háromszög jelzés. Ahogy közeledünk a hegyhez, egyre tisztábban látszanak oldalbércei. Nyolc bérc támasztja az óriást. Mint katedrálist a támfalak. A nyolc bérc között hét völgy. Félelmetesen szépek. Találó a nevük, "Hétvezér koporsója".

Forrás: matrahegy.hu

Nyugati-Mátra részét képező terület tárgyalásánál ki kell térni a tájképi értékekre is. Számunkra érthetetlen, hogy miért nem figyeltek fel eddig erre az egyedi képet mutató területre. A délnyugat-északkelet irányba futó főgerincből nyugati irányba lefutó bércek egészen különleges látványt nyújtanak. Az összesen 11 bérc egy részét együttesen Hét vezér koporsója névvel illették. Ez az elnevezés a tájat megfelelő fényviszonyok közt a Cserhát Mátraszőlős fölötti részéről nézve érthető meg, ugyanis a bércek közül hét ilyenkor szabályos koporsó alakúnak látszik.

Forrás: www.nimfea.hu

Zusammenfassung: