Fejéregyháza

Berenik Anna értelmezése:

~ 24. Az erdőntúli föld

Forrás: Berenik Anna: Árpád fejedelem nyomában(2001)

Marcali Henrik:

Árpád halála

Erre az időre teszik a történetíróink a honszerző Árpád halálát. Hiteles adatunk e felől nincs: az egykori nyugati kútfők még nevét sem ismerik. Élete munkája a haza megszerzésével, határainak kitüzésével és biztositásával el volt végezve. Bizonyára nemzete nagy gyászszal kisérte a sirhoz hatalmas és szerencsés vezérét, és magas sirhalmán halálba követte őt hölgye és hű szolgáinak serege. Csak későbbi, XIII. századi író teszi halála évét 907-re, és csak akkor határozták meg sirja helyéül az ország központjának, Etele várának vidékét. "Tisztességesen eltemették egy kis folyó kútfejénél, mely kőmederben folyik le Etele városába. Hol is később, a magyarok megtérése után egyházat építettek a boldogságos szűz tiszteletére, melyet Fejérnek neveztek."16 Tetteit, úgy mint elődeiét és unokáiét megénekelték a hegedősök, de e hősi regéknek még emléke is alig maradt reánk. És igy nemzetünk ez első nagy alakjáról egyaránt megfeledkezett a játszi monda és a komoly történelem. Nem itélhetjük meg másból, mint abból, mi mindenkorra legbiztosabb alapja marad a történeti nagyságnak és dicsőségnek: alkotásából.

Forrás: Szilágyi: A magyar nemzet története (1895); mek.oszk.hu

Árpád sírja 1

Lánszky Imre

A Pilisben volt az Ősbudavár?

A tatár- és törökdúlás után a Habsburg-uralom idején is semmisültek meg történelmi emlékek, de a Pilisben valószínűleg fellelhetőek történelmünk szent helyei. A fennsík tetején egy fűzfát és két nádfoltot találtam. Furcsállottam hogy a fennsíkon mit keres a nád, de nagyon jó tenyészállományban lévő kis nádállomány volt. Negyven-ötven méterrel magasabban van, mint a patak szintje. Mindenképpen friss víz kellett hogy a mélyben legyen. Akkor úgy gondoltam, hogy itt betemetett csarnok lehetett, hiszen a fennsíkon lehet látni, hogy kaszáló, rét volt, valamikor állattartásra használták.

A várral négy évvel később kezdtem foglalkozni: akkor is egy terepbejárás alkalmával gondoltam úgy, hogy a fennsík mögötti magaslaton, ott várnak kellett lenni. A geomorfológiai sajátosságok és a növénytársulás mondatta ezt velem. A hely szelleme sugallta, hogy az nem egy természetes alakulat, hanem ahogy a kövek elhelyezkednek ott egy várfal rajzolódott ki, egy vár víznyelőhelye, sőt a belső sík felületén, mintha várudvar lehetett volna.

Négy év után nagy bizonyossággal kimondhatom, hogy az ökológiai következtetéseim helyesek voltak; a középkori leírások hitelesnek bizonyultak. Pontosan fogalmaztak a krónikások: többek között Anonymus leírása kapcsán tudtam pontosítani az Ősbudavár helyét. Anonymus kapcsán találtam meg a klastromot. Az első kolostort, amelyet István király az 1018-as bolgár hadjárat után kezdett építeni, és talán 1046-ban szentelték fel. Ennek a két kútját látjuk a nádfoltok által, és Anonymus alapján merem kimondani, hogy Budakalászon, a Szent István-telepi HÉV-megálló fölötti magaslaton volt valamikor a királynék vára, amelyet egy 1700-as metszeten is lehetett látni.

Szintén Anonymus leírása alapján pontosan meghatározható a királyok erdeje, amely a kolostortól, tehát Alba Ecclesiától nem túl messze van, és Anonymus leírása alapján elég pontosan behatárolható az a hely, ahol Árpád fejedelem sírjának lenni kell. Az egyetlen mondat oly pontosan fogalmaztatik meg hogy bejárva a helyet, a hely végén egy tumbát is lehet látni, amely megfelel egy közép-ázsiai kősír fogalmának. Eljutottunk oda, hogy ökológiai értelemben azonosítani lehet Árpád-fejedelem sírját - ha igaz az, amit Anonymus leírt Gestájában, hogy hogyan és mikor temették el.

Tudatosan, az írásos emlékeket végigtanulmányozva jutottam el erre a helyre, ami nem olyan nagyon nagy távolságra van a vártól. Öt-hat írás van, amely Árpád-fejedelem sírját írja le, de van olyan, amelyik összeköti Árpád temetkezési helyét Attila temetkezési helyével, ez is egy rövid mondat, hogy nem messze Attila sírjától temették el Árpád fejedelmet. Próbáltam összefűzni azokat a késő ókori és középkori leírásokat, amelyek ezekkel foglalkoztak.

Ahogyan a tudományos életben, itt is úgy kezdtem el dolgozni: utána jártam könyveknek, leírásoknak, légi fotóknak, és magam is készítettem nem is egy légi felvételt repülőgépekből, helikopterből. Amennyire nem fogadta be a történész-régész társadalom az első téziseimet, ott tartunk, hogy a hivatalosságok azt elfogadják, hogy az Ősbudát találtam meg, egyetlen ellenvetésük van, ami igen súlyos: hogy az nem lehetett Alba Regale, azaz Székesfehérvár.

Ott tartunk, a régészek egy része elfogadja az Ősbudavár-teóriámat, hogy ez állhat. És most már csak az van hátra, hogy egy próbaásatáshoz pénzeszközt szerezzünk. Egy alapítványt hozunk létre az ősz folyamán próbaásatásokkal igazolni, hogy az, amit én vélelmeztem ökológiai alapon, megfelelő történeti háttérrel, a próbaásatás után igazolódik, és akkor hivatalosan is meg kell indítani az ásatásokat. Természetesen ekkor még nem volt szó arról, hogy Árpád sírja is bejön a képbe, ez komplexebbé teszi az egészet.

Rájöttem, amikor az Anonymus leírása szerint odamentem és azt láttam, amit ő hétszáz évvel ezelőtt leírt, hogy a korpusz, a test sokkal nagyobb súllyal esik latba… a felelőségem sokkal nagyobb most ez esetben. Arról szól a történet, hogy nincs népünknek egyetlen pogány emlékhelye, pogány lelete. Ha Árpád sírját sikerül azonosítani, és a kellékek most adva vannak, akkor az első olyan, s ráadásul legnagyobb súlyú pogány emlékhelyünk kezd kirajzolódni, amely az államalapításunkhoz nyúlik vissza. Nem akármilyen nép jöhetett ide be, aki azonnal tudott államot, stabil államot alapítani, amely legalább ötszáz évig egyik legjelentősebb államalakulat volt Európában. Úgy érzem, hogy sok titkot rejt a téma. Ahogy ezt a várat eltüntették, ahogy eltűntek a sírhelyeink, ahogy eltűntek a királysírok… olyan homályt vélek felfedezni a történésekben, amik nem illenek egy ilyen népnek a méltóságához.

Az egyik régész, amikor az Árpád vélt sírjánál voltunk, mondta nekem, hogy ugyanolyan módon jutottam erre a következtetésre, mint Schliemann, amikor Tróját megtalálta. Az írott irodalmi anyag olvasata alapján jöttem ide ki, és vélem most azt, hogy itt Árpád sírjának kell lennie. Itt egy olyan lakott környezet lehetett az első évezred elején-közepén, illetve a második évezred elején, egészen a XVII. század elejéig, amelynek a súlya Európában rettenetesen nagy volt. Elmenni amellett, hogy ez eltűnt a Föld felszínéről, szerintem nem lehet.

A szerencsém az volt, hogy infravörös felvétel került a kezembe, amely a vár alapfalait, lenn a mélyben mutatta; hiszen a falak helyén hidegebb volt a talajfelszín, mint a falak mellett, ahol talaj borította. Itt nagyon nagy segítség kell, nagyon nagy összefogás, hogy ez az ökológiai megfigyelés az, amely az alapjait adja meg egy későbbi feltárásnak, sikeres legyen. Nagyon fontos lenne egy olyan emlékparknak a létesítése itt, amely hűen tükrözné az eredeti állapotokat - nem helyreállítva, csak mutatnánk, mi hol volt, és olyan kegyeleti hely lehet, mint a mohácsi: ezen a helyen történtek olyan sikerek, amelyek Európában páratlanok voltak.

Mangel Gyöngyi riportja a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában 2004. augusztus 8-án

Forrás: www.radio.hu

Árpád sírja 2

A Holdvilág-árok, a magyar történelem egyik ősi, kultikus helye.

A szakadékhoz érkezve egy barlang vár bennünket. Egy olyan barlang, amely a térképen két nevet is kapott, de ami még fontosabb, mellette áll az ősi kultuszhely megjelölés. Miután a honfoglalás után Árpád fejedelem vezértársának, Kurszánnak, majd ennek leszármazottainak, a Kartal nemzetségnek lett birtoka Pomáz és környéke, az egykori krónikákra való hivatkozással kezdett ásatásba Sashegyi Sándor, aki amatőr régészként igen komoly felfedezéseket tett.

"Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila városába" - írta Anonymus, s Sashegyi arra a következtetésre jutott, ez a környék a Pilis és a Holdvilág-árok, a Dera-patak völgye lehetett.

A régész úgy vélte, Árpád fejedelmet 907-ben itt temették el, s a magyarok itt alapították meg Fehéregyházát. A feltevés ugyan nem igazolódott, de Sashegyi 1939-ben feltárt egy faragott sziklafalat, s néhány felbecsülhetetlen értékű leletet, amelyeknek a háború alatt nyomuk veszett. A nagy sziklafalon még most is látszanak különféle vésésnyomok, az ipszilon-alakú barlang végében pedig egy sírhelyhez hasonló üreg található. Hogy ez Árpád sírja vagy sem, nem tudni, mint ahogy a barlang eredete is homályos. A térkép a Remete-barlang mellett még Weiszlich-barlangként említi, a néphagyomány szerint egy ilyen nevű betyár használta búvóhelyül.

Forrás: Pincési László - www.origo.hu

Árpád utódai

Zsolt

Fajsz

Forrás: hu.wikipedia.org

A vég

Koppány (vagy ahogyan szűkebb hazájában, Somogyországban nevezik: Kupa) vezért a magyar történelemben mindaddig ismeretlen brutalitással meggyilkolták és felnégyelték. Ráadásul testvérkéz által.

Ez évezredes hatállyal eltérítette a magyarság sorsát.

Megszületett a magyar szabadság első mártírja (akit majd oly sokan követnek még).

Megkezdődött a magyar társadalom máig tartó tragikus kettészakadása.

Szent István a somogyvári Kupa-vár alatti Szentesica forrásban mosta le kezéről a vért.

Ezzel egy világ véget ért.

Zusammenfassung: