Garam vize

Bors vezér hódoltatása




mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 34. Garam folyó és Bors vára

Eközben Szovárd és Kadocsa, Hülek fiai, valamint Huba meg egész seregük átkelt az Ipoly folyón a Duna mellett. Másnap a Garam folyón mentek át, és a Várad nevű földvár mellett elterülő mezőn ütöttek tábort. Ezt a várat elfoglalva, három napig maradtak ott, és várták Böngér fia, Borsnak az érkezését, akit Árpád vezér nagy sereggel küldött nekik segítségül. Mikor negyednapra Bors erős csapatával megérkezett hozzájuk, annak a földnek összes lakosait félelem fogta el velük szemben, és senki sem mert kezet emelni rájuk. Akkor ez a négy úr egymás közt tanácsot tartott, és a hozzájuk hű lakosok kérésére megállapodott abban, hogy a sereg harmada a föld lakosaival együtt a Zólyom-erdőbe megy, és ott az ország határán kőből meg fából is hatalmas erősségeket csinál, hogy a csehek vagy lengyelek lopás vagy rablás végett valamikor be ne jöhessenek az országba. Közös elhatározással evégre Böngér fia Borsot küldötték ki vitézeivel. Mikor a Garam folyó mellett lovagoltak, egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőknek. Bors nagy sebesen űzőbe fogta, és a hegyormon lenyilazta. Majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette, az a gondolata támadt, hogy várat épít ott. Azonnal össze is gyűjtött sok-sok várnépet, és egy magasabb hegy ormán igen erős várat emelt; egyszersmind a maga tulajdon nevét ruházta rá, úgyhogy Bors várának hívják. Innen csapataival egészen a Zólyom-erdőig nyomult, és kőből igen nagy erősséget építtetett, amelyet most Borsséd-Zólyom várának neveznek.

Fordította: Pais Dezső

Forrás: www.mek.iif.hu

Bors útja (László Gyula)



P mesternek mondott, de a késői utókor által Anonymusnak nevezett krónikás ekképpen tudósít bennünket:

~ 34. A Gron / Garam folyó és Borsu / Bors vára

Eközben Zuard / Szovárd és Cadusa / Kadocsa, Hulec / Hülek fiai, valamint Huba / Huba és az egész gyalogos seregük az Ypul / Ipoly folyón a Danubia / Duna mellett keltek át. És másnap átkelve a Gron / Garam folyón, tábort ütöttek egy mezőn, valami földvár mellett, ami Varod-nak neveztetik.

És elfoglalva / bevéve azt a "várat" maradtak itt három napig, várakozva / várva Borsu / Borsnak, Bunger / Böngér fiának érkezését, akit Árpád fejedelem nagy sereggel küldött segédcsapatukként. Negyedik napon, mikor Borsu / Bors hozzájuk érkezett hatalmas sereggel, félte őket a föld minden őslakója (incola) és senkinek sem volt kedve / mersze a kezét emelni ellenük.

Ezután ez a négy úr maguk között tanácsot tartva, az őslakosok kérésére, azok hűségét / megbízhatóságát megállapítják és hogy a sereg harmadrésze a földiekkel együtt a Zouolon / Zólyom erdejébe menjen, hogy készítsenek / építsenek az ország határán erős erődítményeket, részben kőből, részben meg fából. Nehogy valamikor a bohemek, valamint a lengyelek be tudjanak jönni tolvaj módon és rabolva az országukba.

Akkor a közösség tanácskozásával ezért a dologért / ez okból elküldték Borsu / Borsot, Bunger / Böngér fiát az ő katonaságával. És mikor a Gron / Garam folyó mellett lovagoltak, egy hímszarvas menekülve, sebesülten? Vétségei miatt? Előttük, vagy előlük? A hegyeknek a végső csúcsára ment fel, akit gyors, elszánt versenyfutásban utolérve, íjászainak lövései által egy hegy fordulatánál megölt / leterített. És akkor Borsu / Bors, mikor azokat a hegyeket körben megszemlélte, az emlékezet (vagy gondolat) vezérelte, hogy itt vár állt, vagy állhatna. És mindjárt összehívott nagyszámú civilnépet a könyökében egy magasabb hegynek a legerősebb várat építtette, aminek a saját személyes nevét adta, ami hivatalosan kinyilvánítva Borsu / Bors várának neveztetik.

És onnan hadaival azonnal 1. a Zouolon erdőhöz ment át / vonult tovább 2. azonnal az erdőhöz ment Zólyomon keresztül és a legnagyobb kő / szikla erődítményt csinálni rendelte el amit most Borssed Zouolon várnak neveznek.

Fordította: Berenik Anna

Bors a Garam és Huba a Vág völgyében (Berenik Anna)

Berenik Anna értelmezése:

~ 34. A Gron / Garam folyó és Borsu / Bors vára

Az Ypul / Ipolyt a Duna mellett lépték át, s ha a had másnap kelt át a Gron / Garam folyón, úgy a keleti parton messze északra kellett, hogy menjenek. A túloldalon az ellenség földje volt. A Pais fordítás jegyzeteiben szereplő Szvatopluk-féle történelmi Nagy-Morvaország aligha más, mint a történelmi háttér ismeretének hiányából született fantazmagória. A három generációs uralkodó dinasztia, akik valószínű nem is morvák, hanem lengyelek (polákok) voltak, csak néhány esztendőre tudta nyugaton a saját uralkodóik alatt élő bohémeket / cseheket uralma alá kényszeríteni. A Morvától a Gron / Garamig terjedő területet pedig Szvatopluk csak hűbérként kapta Arnulf királytól, ahonnan a német fennhatóság alatt lévő Pannóniába és a nógrádi tájra vezette gyilkos hadjáratait.

A mondat még egy figyelmességet kíván. A Gron / Garam túlsó oldalán nem vár, hanem egy kis castellum (=hegyen, dombon lévő lakás, major, vagy hegyi falu) féleség mellett táboroztak.

A helyzet áttekinthetővé alakul. A hadak ismételten olyan helyen mentek át a folyón, ahol nem várták őket, a helyet nem őrizte katonaság, megszállása egyszerű volt. Az is meghatározható, hogy nem sík területen, hanem dombon keresendő. Hogy a Gron / Garam mellett északra menve magaslatot találjunk, az Ó-Bars nevű helységig kell felmennünk. A vármegyének nevet adó községben a földsáncok ma is jól kivehetők. Az itt talált vár kétségtelenül avár eredetű volt, ahonnan a szem a messzi távolba látott. A hadvezérek pontosan tudták, hogy hova kell menniük.

A szójáték megint nyilvánvaló. Nem valószínű, hogy bátorság és merészség hiányáról van szó a nagy had érkezése miatt, hanem azért nem emeltek kezet, mert itt is megcsonkítások történtek, ami nagyon valószínű azért, mert a lakosság incola, azaz a föld őslakosa volt.

A fordítás esetleg még nem a végleges forma. Annyi biztos, hogy a Gron / Garamon túli területen a nép incola, akik pár évvel ezelőtt kerültek Arnulf király jóvoltából Szvatopluk uralma alá, aki a tőle szokásos vérengzéseket és emberirtást vitte végbe. A lakosok kérésére történnek elhatározások, mert országukban törvénytelenségek történtek. Itt nincs hódoltatás, nincsenek túszok, a lakosság fiai velük mennek a további hadjáratra. A hadvezérek mintha hazajöttek volna.

Az első elhatározás, hogy a sereg egyharmad része a zólyomi erdőbe menjen. Indok: a határok megerősítése a rabló és tolvaj bohemek és lengyelek ellen. A magyarázat számunkra hiányzik, a korban közismert volt.

Pais Dezső magyarázataiban érvként használja Anonymus ellen a csehek szerepeltetését, mert nem volt közös határuk a magyarokkal. Valóban, a Gron / Garam és Morava közti terület Morvaországgal, a morva néppel, és északon a lengyelekkel volt határos, de nem a bohemekkel / csehekkel. Ezekben az években azonban utóbbi is a morvák hercegének, Zvata-polug-nak, azaz polák=lengyelnek az uralma alatt állt, - a magyarok által Szvatopluknak nevezve. Az ősi területet tehát biztosítani kellett mindkét náció ellen egy meghatározott ponton, s oda indult Borsu / Bors, akinek már jártassága volt a határjárásban.

Az útirány Ó-Barstól a Gron / Garam folyó mentén északra vezetett. A "peticio" szó általános értelme: valami után menés. A lakosság ezt kérte a négy vezértől, amibe beleegyeztek. Alighogy elindultak, egy szarvas menekült előttük, vagy előlük. Sebesen követték, azaz mentek utána, majd leterítették egy hegy fordulatában (vertex). Nem kívánkozik hozzá sok magyarázat, hogy a "szarvas" átvitt értelmű. Hol történtek a dolgok? A térképen követve az utat, még egynapi távolságon belül a Zsarnóca falunévre bukkanunk. Mintha a "zsarnok" nevet rejtené. A következő helység Szénásfalú, nem ad okot gyanúra. Ellenben a Gron / Garam vize irányt változtat, amire a fentebbi vertex szó éppúgy érvényes, a keleti oldalon pedig az eddig északi irányú hegy befejeződik, vagyis vége van.

Ki volt a menekülő? Kétségtelenül a megszálló hatalom embere, esetleg futár. Ha a mondatot a menekülő szarvassal, "ceruus fuga lapsus ante eos" a térbeli fordítás helyett az időbe helyezzük, szintén értelmet kapunk, csupán némi értékelésre lesz szükség.

Előttük, azaz a magyar hadak érkezése előtt az a bizonyos szarvas a hegyek csúcsaira kapaszkodott fel, majd a hegyek fordulatánál utolérte a végzete. A mondat még többet is mond. Nemzetségét tekintve kétségtelenül nem tartozott a bolgárok közé, akiknek Árpád fejedelem értékes paripákat küldött ajándékba, akiknél a fiatal bihari ménnel és a sátorhalmi elhízott lóval találkoztunk.

A Gesta lélektanára alapozva, mert ilyen is van, azért érte utol a szarvast az íjászok nyila, mert szkíta létére áruló, az új hatalom kiszolgálója volt. Ezért indult Borsu / Bors a lakossággal együtt a menekülő után, mint ezt a petíció szó kifejezi.

Zólyom vármegye címere

A történtek után sem idő, sem ok nem volt a maradásra. Továbbmenve Borsu / Bors figyelmesen körülnézett a tájon csakúgy, mint korábban Szabolcs, mert neki is emlékezetében volt egy vár, amire kétségtelenül rátalált egy bizonyos hegyen, mert az építését mindjárt megkezdte, amit azonban sokkal erősebbnek szánt, mint az előző volt. Egyetlen magyarázat adódik, hogy az innen elmenekült elődök 3-4 generáción keresztül vésték fiaik emlékezetébe az őshaza emlékeit. Borsu / Bors a várépítéshez civis szóval megnevezett polgárokat vett igénybe, egy másik "könyökből" vagy "fordulásból", akiket congregacio-ban egyesített, mint a kifejezések Szabolcs tájairól is ismertek. Csak egy helység jön szóba, Zólyom városa, aminek erdejébe igyekezett hadaival. A várnak a saját nevét adta, ami a 11. században is érvényben volt. Hol volt ez a vár?

Zólyom vára

Pais Dezső a Zólyomtól kissé keletre lévő Pusztavárral azonosítja. Mindez lehetne szép és igaz, ha nem állna fenn a gyakorlati probléma, hogy ezen a ponton megvédeni az országot cseh és lengyel rabló hadjáratok ellen nagyon valószínűtlennek látszik. Borsu / Bors ugyanis innen továbbment.

Pusztavár hegye Pusztavár főkapujának felújítása Pusztavár - lakótorony

A szöveg világosan mondja, hogy Borsu / Bors a várépítés parancsának kiadása után azonnal a zouoloni>zovoloni ad erdőkhöz ment át, ahol sziklavárat építtetett, vagyis nem egy, hanem két Borsu / Bors várról van szó. Az első az ősi, saját vár Zólyom közelében. A Pusztavárral való azonosítása kétes, bár más kiejtési formával Bu(r)sz-ta várrá is formálhatnánk, ami visszavezethető Borsu / Borshoz. Másik lehetőség még Zólyom előtt Garam-Berzence. Az itt épített vár Borsu / Bors saját részére készült, nagyobb, terjedelmesebb lehetett, mint az előző, de ide ellenség kevésbé tévedt, így nem volt szükség sziklavárra, mint a másik helyen, ami északabbra kellett, hogy legyen. Az út folytatásaként több lehetőség kínálkozik.

1. Ha Zólyomnál esetleg visszafelé indultak, majd Körmöcbánya irányába vették, azon túl a Turóc folyó / patak mentén haladtak, a Nagy- és Kis-Fátra vonulatai között aránylag kényelmesen eljutva a Vág folyóig.

2. Zólyomnál az északra forduló Gron / Garam partján maradva, amivel párhuzamosan folyik a Zolna patak, elérték Besztercebányát, ahonnan egy 1000 méteres hágó vezetett a Vág menti Rózsahegyre (függetlenül attól, hogy ez időben léteztek-e e helynevek.). Az út kényelmetlensége miatt ez a megoldás kevésbé valószínű, de nincs kizárva, hogy egy csapatrészleg ezen indult felfedezőútra.

3. Továbbhaladtak a Gron / Garam mentén, az Alacsony-Tátra déli oldalán és annak végződésénél vették az irányt északra, ahol elérték a Szepességet, ami már birtokukba volt. Ennek a tájnak a Lengyelországba vezető átjárói már zárva voltak.

A lehetőségek közül utóbbi tekinthető a megoldásnak. Nemcsak haditechnikai szempontból, mivel a szepesi hadtest itt csatlakozhatott Borsu / Borshoz, hanem egy újabb szójáték miatt. És ez a pergo ige. Borsu …ad silvam Zouolon perrexit. (pergo, perexit = egy irányba továbbmenni, nem abbahagyni, az utat folytatni.)

Borsu / Bors tehát nem tért le a Gron / Garam menti útról, hanem eljutott annak forrásvidékéig. Az igehasználat tudatos. Felbontva a szót: per-rex-(it), elöljáró szó és főnév keletkezik, ami ugyan latinul per rego lene, de magyar nyelvtan szerint fordíthatjuk úgy, hogy a királyon át. Az Alacsony Tátra keleti részének neve nem más, mint Királyhegy. Aligha véletlen. Ezen átkelve a had eléri a Hernád, Poprád és Vág forrásvidékét. Utóbbi mentén nyugatra haladnak, elvonulva a Tátra alatt, míg a környékbeli hegyek a Szepesi, Liptói és Árvai Magura nevet kapják.

Közben csatlakozhatnak Rózsahegynél és Ruttkánál a délről jövő csapatok, és együtt mennek a célul kitűzött Erdőhöz, ahol sziklaerődítmény épül. Neve "most", azaz a 11. században "borsed zoulon", ami csekély kiejtési változtatással Zoulona, azaz Zsolna névre változik. Patak névként Zólyom közelében is ismert. Innen vezet északi irányban a Jablonkai hágón keresztül a legfontosabb hadiút a csehekhez és a lengyelekhez. Borsu / Bors ennek a várnak a nevéhez saját bélyegét megint hozzátette, ez azonban az idők folyamán úgy látszik elkallódott (a poszton / postán).

Forrás: Berenik Anna: Árpád fejedelem nyomában(2001)

Ruffy Pál:

Bars megye

A Garam folyó mellékein, Nyitra és Hont megyék közén hosszan nyúlik el éjszakról délre Barsmegye, melyet nyugaton a Zsitva folyó és a Tribecs hegység, keleten a Szikincze patak és a selmeczi hegycsoport szegélyez: míg éjszak felé kiszélesedő része a Nagy-Fátra csoport töveiig terjed, déli szélei Komárom és Esztergom megyék határaival érintkeznek. E szabálytalan alakú területet a honfoglaláskor a Névtelen jegyző szerint Böngér kun vezér fia, Bors szállotta meg, s Bars megye a nevét is ő róla kapta.

Bars megye története visszanyúlik a honfoglalás koráig. Elfoglalását részletesen írja le a Névtelen jegyző. Zoárd, Kadocsa és Huba átkelének az Ipoly folyón a Duna mellett, és másnap a Garam vizén is átkelve, tábort ütének a mezőben egy kis földvár mellett, melyet Várodnak neveznek, és e várat bevevén, ott maradának három nap. Ezt a váradot ma Alsó-Váradnak nevezik s tősgyökeres magyar nép lakja. Ez egykori kis földvárnak sáncai részben, alakjának nyomai pedig egészben megvannak ma is. Egyike volt az avar korbeli kettős gyűrűváraknak. A szeszélyes Garam medrét változtatván, egy részét e várnak elmosta, másik részén a garamvölgyi vasút vonul át, mielőtt a Garam vashídjára lépne.

A Névtelen jegyző Bars meghódításáról ezután még előadja, hogy Zoárd és társai Várod sáncai között bevárták Borsot, Böngér fiát, kit Árpád vezér nagy sereggel küldött vala segítségökre. Bors innen Zólyom meghódítására indult, s midőn a Garam mellett lovagolt, egy szarvas ugrott föl előtte. Bors űzőbe vette a szarvast, s egy hegyen leterítette. Ezen a hegyen várat épített, melynek a saját nevét adá, s azt csakugyan Bors (Bars) várának nevezték.

Forrás: www.hik.hu/tankonyvtar

Lovcsányi Gyula:

Zólyom megye

Garam felső folyásának hegyes, erdős vidékét a Névtelen Jegyző "zólyomi erdő"-nek nevezi, mely a XII. század folyamán az Ipoly forrásvidékétől a Magas-Tátra koronájáig s a Vág felső völgyéig, meg a Túrócz völgyére is kiterjedő határral egy megyévé alakult. A hagyomány szerint, mint a Felvidék nyugati szélein, Trencsén és Nyitra területén, a honfoglaló magyarok itt is találtak fából és kőből készült barbár és szláv korbeli erődítményeket s azokat föl is használták védelmül a csehek és a lengyelek betörései ellen. A "hrad", "hradiszkó" és "sztrázsa" helynevek megőrizték ez erődítmények emlékét, de itt-ott még nyomaik is láthatók. Később részint ezeknek helyén, részint más alkalmas helyeken állandó várak épültek.

A XII. század régi megyéjéből a XIII. és XIV. század folyamán külön megyéül vált ki e területből a Vág felső völgye és a Túrócz völgye (Liptó- és Túróczmegye), s a megmaradt zólyomi erdő-rész lett a mai Zólyommegyévé. Völgyei közül leghosszabbak és legszebbek a Garam, Szalatna tágas, s a Zolna és más kisebb folyók mély völgyei. A többi terület mind csupa hegy, havas, meg erdőség.

A megye névadója két vár, ú.m. Zólyom vára, mely ma is lakható állapotban van, s melyet a Névtelen Jegyző szerint Bors vezér épített; a másik a romban heverő s ma "Puszta vár"-nak nevezett Borsod-Zólyom, melyet Rogerius szerint a tatárok fölégetéssel tettek rommá. E vár területe az itt talált leletekről ítélve, már az őskorban lakott hely volt s a szlávok korában megerősített város állott rajta.

Forrás: www.hik.hu/tankonyvtar

Zólyom vára(i)

Anonymus krónikás a 12. és a 13. század fordulóján a Zólyomi várkastély létezését a 10. századba helyezi. A ma ismert Zólyomi várkastélyt 14. század második felében I. Nagy Lajos építtette a város déli részében. A felépítés óta számtalan átalakításon és számtalan tulajdonos kezén ment keresztül.

Zólyom hosszú ideig a ma Pusztavárként ismert Ózólyom védettsége alatt állt. A királyi komminátus székhelye volt, amelynek területe a mai Közép-Szlovákia tekinthető. Fontos kereskedelmi úton helyezkedett el - ami az ún. Magna via volt. Régészek a területén több mint ötezer éves tárgyakat találtak. A 7,6 hektárnyi területen elhelyezkedő Pusztavár a Közép - Európa egyik legterjedelmesebb vára. A Zólyomi várkastély felépítése (1370 - 1382) után e vár jelentősége csökkent. Végül 1452-ben a Pusztavárat Hunyadi János hadserege felgyújtotta és azóta is romokban áll.

Forrás: www.zvolen.sk; Fotók: Jaroslav Badinka

Királyhegy

Az Alacsony-Tátra legkeletibb tagja, mely Liptó és Gömör vármegyék határán emelkedik, nyugatról keletre húzódva. Dél felé a Garam völgyére ereszkedik, északi lejtői a Fekete-Vág völgyére szólnak. A főgerinc magasabb csúcsai az Andresovo (1521 m.), Orlava (1841 m.), Királyhegy (1943 m.) és Királyszikla (1734 m.). Forrásokban és vizekben felette gazdag, keleti tövében egymáshoz közel fakad a Garam, Gölnic és Fekete-Vág.

A Királyhegy (1943 m)

Forrás: Pallas Nagylexikon; www.ulicalipova.host.sk

Alacsony Tátra

Alacsony Tátra

A tátrai régiót délről az Alacsony-Tátra hatalmas tömege határolja, amely kelet felé egyre alacsonyodva egészen a Kecske-hát lényegesen alacsonyabb szintjéig húzódik. A nyugat-kelet irányú hegylánctól nyugatra az Öreg-Fátra emelkedik. Délen - Besztercebányától Vereskőig - a Garam völgye, míg északon - Rózsahegytol a Poprádi-medencéig - a Vág völgye határolja

A terjedelmes és tömör Alacsony-Tátra a szélességi körökkel párhuzamos irányban húzódik, s 95 km hosszú központi gerince nagy akadálya az észak-dél irányú forgalmi összeköttetésnek. Közepe táján az Ördöglakodalma-hágón vezet át az út a Garam völgyből a Vág völgybe.

Forrás: www.nizketatry.sk; www.ulicalipova.host.sk

Magas Tátra

A Magas Tátra Lomnic felől A Magas Tátra Poprád felől

A Magas-Tátra a Kárpátok legmagasabb hegytömege, a történelmi Liptó és Szepes vármegyék és Lengyelország határán emelkedik. Nyugat felől a Csendes-völgy fölötti Liliom-hágó (1951 m) választja el a Liptói havasoktól; keleten a Kopa-hágóval (1750 m) csatlakozik derékszögben a Bélai-Tátrához. Az ívben meghajló főgerincének hossza 26 km, míg észak-déli irányban való szélességi kiterjedése 6-10 km közt ingadozik. Az éles és csak kevés mélyebb hágóval szabdalt fő gerinchez észak és dél felé kisebb-nagyobb mellékgerincek csatlakoznak, amik hirtelen érnek véget, ennek és az előhegyek hiányának köszönhető a Magas-Tátra jellegzetes, távolról felismerhető látképe.

Forrás: www.magas-tatra.hu

Árpád
Egy arc a múltból
Igazság
Eposz
Anonymus
Életút
Ősök
Etelköz
Alduna 1 Cirill és Metód
Kijev
Verecke
Munkács
Ungvár
Bodrogköz
Bereg
Zemplén
Sárospatak
Tokaj
Szerencs
Turtur hegye Bors vezér hódoltatása
Bihar 1 Ösbő és Velek követjárása; Tas, Szabolcs és Tétény vezérek hadjárata
Erdély Tétény vezér hadjárata
Emőd
Mezőkeresztes
Szihalom
Gömör Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hódoltatása
Garam vize Bors vezér hódoltatása
Nyitra Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hadjárata
Alduna 2 Levente vezér hadjárata
Tetétlen
Alpár
Árpádhalom
Pusztaszer
Ópusztaszer
Csongrád
Titel
Zalánkemén
Bolgárfehérvár
Zágráb Bulcsú, Lél és Botond vezérek hadjárata
Bodrog
Csepel 1
Maros-Duna köz Szovárd, Kadocsa és Vajta vezérek hadjárata
Nis Szovárd és Kadocsa vezérek hadjárata
Ecilburg
Százhalom
Baranya Ete és Vajta vezérek hódoltatása
Veszprém Ösbő és Őse vezérek hadjárata
Bodajk
Bánhida
Székesfehérvár
Szt Márton hegy
Csepel 2
Bihar 2 Ösbő és Velek vezérek hadjárata
Csepel 3
Brenta Szalárd vezér hadjárata
Óperencia Kurszán vezér hadjárata
Pozsony
Fejéregyháza
Emléke
Történetírás
Irodalom
Képzőművészet
Munkácsy Mihály
Feszty Árpád
Zala György
Székely Bertalan
Than Mór
Zene
Film
Néprajz
Hagyományőrzők
Neve
Árpád hegy
Árpád halom
Árpád kilátó
Árpád forrás
Árpád fa
Árpád híd
Árpád hajó
Árpád sínbusz
Árpád vonal
Árpád Múzeum
Árpád fürdő
Épület
Egyéb
Hét vezér
Értékelés
Gyalázkodók
Idegen tükör
Rovás
Zusammenfassung
Summary
Árpád év
Száz éve
Felhívás
Hírek
Előzetes
Utólagos
Kapcsolatok