|
||
Ópusztaszer
~ 40. Árpád vezér győzelme A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény-erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának. Majd a vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvélytótól Alpár homokjáig. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia, Ete sok szlovént gyűjtött össze, s Alpár vára meg a Bőd-rév között igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveztek. Fordította: Pais Dezső Forrás: www.mek.iif.hu
~ 40. Árpád fejedelem győzelme MBxxxxxx Fordította: Berenik Anna Berenik Anna értelmezése:~ 40. Árpád fejedelem győzelme Forrás: Berenik Anna: Árpád fejedelem nyomában (2001) Benedek ElekHonszerző Árpád (1907) - A Nemzetgyűlés
A fejedelem sátra előtt is már felnyergelve toporzékolnak a paripák. Nyeregben ül már a kísérő csapat, mind csupa válogatott dalia. A fejedelem testőrei. Valamennyi egy-egy óriás. Lovászlegények tartják féken a tüszkölő paripákat, a szilajabbakat kettő-három. S ím kétfelé lebben a nehéz selyemajtó. Elsőnek Árpád lép ki, két oldalán az agg Álmos és Levente. A múl és a jövő. Nyomukban Özséb, kézen fogva kétfelől Tarkacsot és Jelekhet. És jön az ősz Torda, a kharkász, az igazságot tevő, törvénycsináló. A magyar nemzet főpapja és bírája. 
Egy pillanatra megáll Árpád, s szeme gyönyörködve pihen meg a vezérek során. Háromszoros éljen zúg fel, ezer kard éle villan ki egyszerre hüvelyéből; ezer kard villanása mondja: Te vagy a mi fejedelmünk, követünk téged, amerre a szerencse vezet. Ezer büszke fej hajlik meg hódolattal a legnagyobb előtt. Mint egy földre szállott Isten áll előttük Árpád fenséges alakja. Azt hinnéd, a hősök hősének márványba vésett szobra áll itt. Széles, domború mellének nem látod hullámzását: mélyen el van temetve, amit e pillanatban érez. Napsütötte arcának merevsége a legbátrabbat is megdöbbentené, ha mélyen beesett szemének merengő nézése nem enyhítené a merev vonásokat. Atyai jóság szelíd sugara ragyog e szemekből. Magas, széles homlokán nehéz gondok szántottak mély barázdákat, de ím egyszerre eltűnnek a barázdák, s a nap sugarai dicskoszorút fonnak a szép, a fenséges homlok körül. (...) 
Magyarok Hét Nyila
Forrás: www.kistelek.hu/kisterseg |
||
Árpád 
