Székesfehérvár




Kézai Simon mester 1280-as években írt Magyar Krónikájának a visszajövetelről szóló második könyvében erről az alábbiakat olvashatjuk:

~ 5. Árpád szállásáról túl a Dunán.

És midőn a Dunán átkelve Pannoniába béjöttek, maga Árpád azon helyt üté föl sátrait, hol most Fejérvár városa van telepítve. S az a hely vala Árpád vezér első szállása.

Fordította: Szabó Károly

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)

Árpád nagyfejedelem a Thuróczy Krónikából

Forrás: Thuróczy Krónika

Egy ritka kép: Árpád nagyfejedelem nem lovon, hanem trónon ül. Hiába no, egy székvároshoz így illik!






Az Úr ezerháromszázötvennyolcadik évében a Képes Krónika szerzője, akit mi Kálti Márknak hiszünk, a következőket írta:

Mikor hát Árpád a többi magyarokkal - miképpen fentebb elmondottuk - legyőzte és megölte Szvatoplukot, tábort ütött Fehérvár közelében a Nyék hegyén; ezt a helyet választotta magának először Árpád Pannóniában, ezért alapította ennek közelében Fehérvár városát Szent István király, aki őtőle eredt.

Fordította: Geréb László

Forrás: Képes Krónika

"Székesfejérvár szabad királyi város (Alba Regia) mellyet éjszak felül a Vértes hegynek Bakony erdeje felé hanyatuló lánczolatal vesz körül, kelet, 's délről rónaság, Nyugotról pedig erdővegyes dombságok öveznek - már a magyar történet első századában létezett 's Árpád fővezér által építtetve annak lakhelyéül szolgált. Később Sz. István első király a még kisszerű várost a Nagy Árpád letelepedése és lakása emlékezetére roppant várossá fölépítette; királyi palota, gazdag templom, káptalan, több prépostságok 's zárdákkal ékesítette; e felett Székesfejérvár város kebelében tanodát is alapított..." - olvashatjuk a XIX. század közepén keltezett, egyik legkorábbi város ismertető kézirat bevezető soraiban.

A krónikások közül Anonymus említi a város közvetlen közelében lévő Noé hegyet, ahol Árpád vezér szállást ütött. A mocsarakkal körülvett szigetekre szabdalt terület megfelelő természeti erősségként szolgált a később kialakuló fejedelmi központnak. Székesfehérvár egyike azon kevés városainknak, amely nem római alapokon épült újjá. A természetes út-találkozási ponttól kissé északra jött létre az új központ, majd a fontos útcsomópont Fehérvárra tevődött át. A város nevének első magyar nyelvű (Feheruuaru) említése a tihanyi alapítólevélben, 1055-ben tűnt fel.

Forrás: www.albaarchivum.hu

Íme egy újabb eset, amikor szegény Anonymusnak a nyakába varrtak valamit. Nekem legalábbis nem sikerült megtalálnom azt a bizonyos Noé hegyet, amit itt említett volna. Ejnye, ejnye. Pedig az állítólag egy fontos hegy. Nagyon finom borok teremnek rajta. Ha tudta volna, biztos szállást ver rajta. Kálti Márk állítólag idevalósi volt, ő már hallott valamit, csak ő meg félrehallotta és így Nyék hegye került a Krónikába. De nem baj. A mai borászok mindenesetre nagyon lelkesen őrzik az emlékét.

Noé hegyi borrend Székesfehérvár

A várost méltán nevezik az államalapítás bölcsőjének, hiszen a honfoglalás után Árpád vezér törzsének szállásterülete volt. Bár honfoglaló őseink egykoron feltérképezték az egész Kárpát-medencét, valamiért mégis csak a mai Közép-Dunántúl mellett tették le voksukat, amikor az éppen megalakuló állam központjáról döntöttek. Székesfehérvár történelmi gyökerei így a honfoglalás koráig nyúlnak vissza: az Árpád-házi királyok híres városának helyét állítólag maga Árpád vezér választotta. Akkoriban a környezo mocsarakból egy sziget emelkedett ki, erre építették a kezdetben Alba Civitas (majd Alba Regia) nevű települést.

Forrás: www.utazona.hu

Ez így korrekt megfogalmazás volt. Mindenesetre, ami fontos: a város szimbolikusan Árpád sátrához vezeti vissza az alapítási legendáját. Iskola, szálloda és fürdő tartja fenn máig(?) nevének emlékezetét.

Székesfehérvár Árpád fürdő

Árpád-forrás szénsavas vizére létesítették az Árpád gyógy- és tisztasági fürdőt, melyet 1905-ben adtak át a város közönségének. Az utca keleti oldalán U alakú fürdőegyüttes: két szecessziós épület fogja közre kagylódíszítésű kupolát. A 1920-as éves elején folytatott korszerűsítés során egyebek mellett a Várkörútról nyíló Árpád Szállóval bővítették az épületegyüttest. A fürdő gőzellátását 1946-tól távhőszolgáltatással biztosították a székesfehérvári erőműből. A szép Árpád-fürdő 1990-es években az új városi uszoda felépülésének következtében magára hagyottan állt.

Díszes homlokzata, belső berendezései folyamatosan pusztulnak. Teljes rekonstrukciójában jelenleg csak reménykedni lehet.

Forrás: www.utazzitthon.hu

Székesfehérvár Árpád Szakképző Iskola

Székely János Jenő Árpád fejedelem mészkő mellszobra 1996 óta áll az Árpád Szakképző Gimnáziumban.

Árpád
Egy arc a múltból
Igazság
Eposz
Anonymus
Életút
Ősök
Lebédia
Alduna 1 Cirill és Metód
Kijev
Verecke
Munkács
Ungvár
Bodrogköz
Bereg
Zemplén
Sárospatak
Tokaj
Szerencs
Turtur hegye Bors vezér hódoltatása
Bihar 1 Ösbő és Velek követjárása; Tas, Szabolcs és Tétény vezérek hadjárata
Erdély Tétény vezér hadjárata
Emőd
Mezőkeresztes
Szihalom
Gömör Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hódoltatása
Garam vize Bors vezér hódoltatása
Nyitra Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hadjárata
Alduna 2 Levente vezér hadjárata
Tetétlen
Alpár
Árpádhalom
Pusztaszer
Ópusztaszer
Csongrád
Titel
Zalánkemén
Bolgárfehérvár
Zágráb Bulcsú, Lél és Botond vezérek hadjárata
Bodrog
Csepel 1
Maros-Duna köz Szovárd, Kadocsa és Vajta vezérek hadjárata
Nis Szovárd és Kadocsa vezérek hadjárata
Ecilburg
Százhalom
Baranya Ete és Vajta vezérek hódoltatása
Veszprém Ösbő és Őse vezérek hadjárata
Bodajk
Bánhida
Székesfehérvár
Szt Márton hegy
Csepel 2
Bihar 2 Ösbő és Velek vezérek hadjárata
Csepel 3
Brenta Szalárd vezér hadjárata
Óperencia Kurszán vezér hadjárata
Pozsony
Fejéregyháza
Emléke
Történetírás
Irodalom
Képzőművészet
Munkácsy Mihály
Feszty Árpád
Zala György
Székely Bertalan
Than Mór
Zene
Film
Néprajz
Hagyományőrzők
Neve
Árpád hegy
Árpád halom
Árpád kilátó
Árpád forrás
Árpád fa
Árpád híd
Árpád hajó
Árpád sínbusz
Árpád vonal
Árpád Múzeum
Árpád fürdő
Épület
Egyéb
Hét vezér
Értékelés
Gyalázkodók
Idegen tükör
Rovás
Zusammenfassung
Summary
Árpád év
Száz éve
Felhívás
Hírek
Előzetes
Utólagos
Kapcsolatok