Küzdelem az újraállításért

2008. március 5-ig

Kárpátaljai herce-hurca a visszaállítandó turul-szobor körül

A Pákh családnak köszönhetően újra felállítják a csehszlovák hatóságok által még a háború előtt eltávolított turulmadaras emlékművet. A turul-szobor Mihajlo Beleny helyi szobrász alkotása, melyet Kijevben öntenek bronzba.

Vannak azonban olyanok, akiknek ez szúrja a szemét, ezért nyílt levelet intéztek az ukrán állam vezetőihez - Juscsenko elnökhöz és Janukovics kormányfőhöz, melyet a Tribuna c. hetilap 2007. szeptember 22-i számában közölt. A levélben kárpátaljai közéleti és politikai személyiségek, kulturális tényezők (többek között Mihajlo Banik, a Kárpátaljai Népművészek Egyesületének elnöke, Pavlo Fedaka, a Kárpátaljai Megyei Kulturális-Oktatási Proszvita Közösség elnöke, Petro Ferenc, az Ukrán Nacionalisták Kongresszusa megyei szervezetének elnöke, Oleg Kucin, a Szvoboda Választási Egyesülés megyei szervezetének elnöke, Omeljan Dovhanics történész és Vaszil Olasin szobrász) tiltakoznak - mint ahogy a levélben áll - "egy idegen állam szimbólumának helyreállítása ellen a munkácsi vár területén".

A nyílt levél megfogalmazói a következőket írják: "A munkácsi várban az utóbbi hónapokban folynak az Árpád magyar királyi dinasztia jelképének számító turulmadaras oszlop helyreállítási munkálatai. A turulmadár minden történelmi időszakban a magyar államiság jelképe volt. A 33 méter magas eredeti turulmadaras oszlopot 1896-ban emelték, a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából. Az elgondolás szerint a Nagy-Magyarországot jelképezte. (...) Kárpátaljának Podkarpatszka Rusz néven a Cseh Köztársasághoz való 1919. évi csatolását követően az új hatalom 1924-ben jogosan eltávolította a magyar állam szimbólumát. Azóta nem állították helyre, még a vidék 1939-1944. évi magyar horthysta-fasiszta megszállása idején sem, majd 1944 végén, Kárpátalját a horthysta-fasiszta magyar megszállóktól felszabadító szovjet hadsereg bevonulását követően az új szovjet hatalom végképp eltávolította a várból az általa a horthysta Magyarország jelképének tartott turulmadarat. Kinek jutott eszébe újraállíttatni más ország jelképét a független Ukrajnában, vagy felújítani a Vereckei-hágón a magyar politikai jelképet az Itt kezdődik Nagy-Magyarország felirattal? Mi a célja ennek az akciónak? Megerősíteni Kárpátalja történelmi Magyarországhoz tartozását, nemzetiségek közötti konfliktust szítani, vagy megmutatni az ukrán hatalom gyengeségét? Érthető, hogy az akcióba Kárpátalja és Munkács város vezetésének a jóváhagyása nélkül senki nem merészelt volna belekezdeni. Mi nem ellenezzük a magyar állam politikai szimbólumait, ám azokat inkább Magyarország területén állítsák fel. Megengednének-e hasonló dolgot a Magyarországgal szomszédos Romániában, Szlovákiában, (...) Ausztriában? Akkor miért lehet ezt megtenni a független ukrán állam területén? (...) Tiltakozunk egy idegen állam szimbólumának helyreállítása ellen a munkácsi vár területén, és megkérjük Önöket, az ukrán állam vezetőit, avatkozzanak be az ügybe és ne engedjék meg az országos jelentőséggel bíró történelmi műemlék, a munkácsi vár meggyalázását és építészeti stílusának elcsúfítását."

Forrás: www.szentkoronaradio.hu, 2007.10.02.

Elkészült a munkácsi Turul-emlékmű

Mihajlo Beleny ungvári szobrászművész a Pákh család kezdeményezésére elkészítette a munkácsi várból eltávolított millenniumi Turul-emlékmű hű mását. A helyszínen járva tapasztaltuk, hogy a bástyán már felépült a talapzat és az oszlop is. A gipszből megformázott turulmadarat Kijevben öntik bronzba.

Mihajlo Beleny elmondta, hogy történelmi forrásokra - rajzokra, leírásokra - építve az eredeti emlékmű méretei alapján készítette el a szobrot, tehát a turulmadár szárnyának fesztávolsága öt és fél méter. Csőrében kard van. A bronzba öntött turulnak terveink szerint október 20-25-e körül kell megérkeznie az ukrán fővárosból. Valószínűleg helikopter emeli majd a talapzatra.

Elmondta, hogy tud arról a néhány ukrán nacionalista által megfogalmazott tiltakozó indítványról, amelyben ellenzik a magyar történelmi szimbólum visszaállítását, és elítéli azt. Mihajlo Beleny szerint senkinek sincs joga átírni a történelmet. A szobrászművészt - aki apai ágon magyar gyökerekkel is rendelkezik - élénken foglalkoztatja történelmünk, irodalmunk. Álma, hogy a Turulos emlékmű avatásával egy időben felállítsák a várban Petőfi szobrát is.

Forrás: Kárpáti Igaz Szó, a kárpátaljai magyarok lapja, 2007.10.13.

Miklós Gábor

Kárpátalja visszanyeri legszebb magyar emlékműveit

Munkács várában a magyar honfoglalás ezeréves fennállásának emlékére emelték a hatalmas turulmadár-szobrot, amit 1924. december 17-én a csehszlovák hatóságok eltávolítottak. Most újra felkerülhet a magyar mondavilág szent állata Munkács falaira. Mihajlo Beleny ungvári szobrászművész ugyanis elkészítette a szobor pontos mását, amely várhatóan október végén érkezik meg Kijevből. A bronzból kiöntött madár szárnyának fesztávja meghaladja az öt és fél métert. Bár néhány ukrán nacionalista tiltakozását fejezte ki a munkácsi emlékmű visszaállítása miatt, jó hír, hogy a helyi és országos hatóságok semmilyen akadályt nem gördítenek a turul elé.

Forrás: Kárpáti Igaz Szó, a kárpátaljai magyarok lapja, 2007.10.17.

Dupka György

A történelmet nem lehet meghamisítani, átírni és kisajátítani!

Nyílt levél

A Kárpátaljai Megyei Tanács 2007. október 23-án, a magyarság nemzeti ünnepén megtartott ülésén mi, magyar képviselők mély megdöbbenéssel hallgattuk a Képviselő Úr által felolvasott beadványt, amelyben arra kérte a megye vezetőségét, hogy foganatosítson intézkedéseket arra való tekintettel, haladéktalanul állítsák le a munkácsi várban helyreállítandó Turul-emlékmű építési munkálatait. A beadványban azt hangoztatta, hogy a turul egy idegen állam jelképe, amely az egykori horthysta állam jelképe, fasiszta szimbólum is egyben, ezért nincs helye Ukrajnában.

Tájékoztatásul az alábbiakkal szeretném a Képviselő Úr hiányos történelmi tudását kiegészíteni!

A magyar történelmi és mondai hagyományok egyik legérdekesebb és legjelentősebb részlete a turul, amely a korabeli krónikák leírása szerint a magyarok uralkodó nemzetségének, az Árpád-háznak volt totemállata. Az ábrázolás végigköveti a honfoglalás korát, a TURUL ott lobog a nagyfejedelmek zászlaján, mondabeli alakja, mintegy isteni jelenésként ott van a magyarság történelmének sorsfordulóinál. A turul jelenik meg a magyarság ősanyjának álmában és jövendöli meg a honfoglalást. Hosszú vándorútján kísérője a népnek az ígért új hazába, amelynek határain Anonymus szerint "sokaságának sűrű szárnycsapásaival veri a csüggedőket", serkentve a megkezdett út folytatására. Koronás képe ott leng a fejedelmek zászlain, "győzelmesen vezérli harcaiban a nemzetet, amelynek bölcsőjétől kezdve hű nemtője marad mindaddig, mígnem szerepében a megváltó hitének jele, az apostoli kettős szent kereszt váltja fel".

A turul, mint jelkép a magyarság történelmének egészét végigkíséri. Maga a szó török eredetű, vadászsólymot jelent, amely a történelem során alakult át sasmadárrá. A turul azonban megmaradt védelmező motívumnak. Ott van az Árpád-korban, megtaláljuk számos család címerében, a későbbiekben pedig átalakul mondai védelmezővé. A kárpátaljai magyar népmondákban II. Rákóczi Ferenc védelmezője, amely végveszélyben sietett a segítségére, visszajuttatja a fejedelem kezéből kiütött kardot (ennek állít emléket a Tiszaújlakon, a Dolhán, illetve Visken felállított, illetve Técsőn megvalósítás alatt lévő Turul-emlékmű is, illetve az ungvári vár udvarán álló szobor).

A Turul-emlékműveket a magyar állam fennállásának 1000. évfordulója alkalmából helyezték el a fontosabb történelmi helyszíneken: Dévényben, a Nyitra melletti Zobor hegyen, Zimonyban, Brassóban és Munkácson. Az eseményre 1896 nyarán került sor, amikor még a XX. századi romboló ideológiák még csírájukban sem léteztek. Azaz a magyar történelem, a magyar nemzet jelképeinek semmi közük az önkényuralmi jelképekhez (vörös csillag, horogkereszt, náci sas stb.) Visszautasításra szorul az a megfogalmazás, hogy a munkácsi turulmadár fasiszta jelkép lenne, illetve ködös belemagyarázás annak feltételezése, hogy a szobor felállítása bizonyos revizionista üzenetet hordoz.

A képviselő úr téved, amikor azt próbálja sugallni, hogy a turul a magyar államiság jelképe, címerképe lett volna. A turulmadár nem szerepelt egyetlen állami jelképben sem, csupán a nemzeti érzelem üzenethordozójaként vált közismertté. Valószínűleg ebben a formájában találkozhatott a turul valamilyen ábrázolásával.

Éppen ezért a munkácsi turulos emlékmű helyreállításának bárminemű akadályozása, félremagyarázása az illető személy történelmi analfabetizmusára, illetve nacionalista elfogultságra utal.

Emlékeztetem a képviselő urat arra, hogy Kárpátalja történelmét nem lehet az ezeréves magyar történelemből kiszakítva vizsgálni, hiszen kizárólag közös történelemről, közös kulturális kincsekről, közös történelmi emlékekről beszélhetünk. Senki sem sajátíthatja ki Munkács várát önmagának, hiszen az a magyar történelem, illetve az északkeleti Kárpátokban és azok lábainál élő népek, nemzetek történelmének szerves része.

A magunk részéről tiszteletben tartjuk az ukrán történelmi hagyományokat, viszont ellene vagyunk mindenféle történelmi hamisításnak, amely szeretné saját szájíze szerint átformálni az elmúlt 1100 esztendő eseményeit.

A két ország tudományos akadémiái által 3 esztendeje létrehozott ukrán-magyar történész vegyesbizottság egyre több olyan "fehér foltot" derít fel, amelyek eddig vita tárgyát képezték. Így többek között támogatják a Vereckei-hágon felépítendő emlékmű ügyét, amely fölött Viktor Juscsenkó ukrán és Sólyom László magyar köztársasági elnök vállalt védnökséget. Ebből kifolyólag arra kell gondolnunk, hogy az Ön és társai által gerjesztett hisztéria arra irányul, hogy éket verjen a két ország és a két nemzet közé. Most, amikor nemzeteink egyre közelebb kerülnek egymáshoz (példa erre Tarasz Sevcsenkó budapesti szobrának felavatása, illetve a Munkácsy-kiállítás megszervezése a Latorca-parti városban), néhány okvetetlenkedő miatt megakadhatnak a már megkezdett folyamatok. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy Ön és elvbarátai az utóbbi években semmit sem változtak, továbbra is szemellenzős politikát folytatnak, amely nincs tekintettel sem az ország, sem a nemzetek érdekeire. Éppen ezért felhívjuk a haladó ukrán értelmiség képviselőinek figyelmét, határolódjanak el az efféle nacionalista megnyilvánulásoktól, támogassák az emlékmű helyreállításának munkálatait, hiszen ezzel már a független Ukrajna történelmi járulnak hozzá.

Kérem ukrajnai magyar honfitársaimat, álljunk ki teljes mellszélességgel a helyreállítást kezdeményező Pákh-család, illetve az emlékmű ügye mellett. Megjegyzendő: a csehszlovák hatóságok az eredeti szobrot még a második világháború előtt távolították el, a Pákh-családnak köszönhetően, aki az ősi vár felújításához is hozzájárult, és megrendelői annak a turul szobornak, amely Mihajlo Beleny ungvári szobrász alkotása, melyet Kijevben öntenek bronzba, éspedig a munkácsi polgármesteri hivatal támogatásával. Mint a kárpátaljai gyakorlat is mutatja, a turulmadár védelmező szárnyai alatt ott van a helye minden itt élő embernek, s most 2007-ben végre elérkezett az a történelmi pillanat, amikor Zrínyi Ilona sasfészkére is "visszaszállhat" a békességet hozó turulmadár.

Forrás: www.karpatinfo.net, 2007.10.25.

Ukrán nacionalista kirohanás Kárpátalján a munkácsi Turul-szobor miatt

Azonnal állítsák le a munkácsi várba tervezett turulmadaras emlékmű felállításának előkészületeit - indítványozta a Kárpátaljai Megyei Tanács legutóbbi ülésszakán Volodimir Pipas. Az elhíresült kárpátaljai nacionalista politikus, aki jelenleg a Mi Ukrajnánk megyei frakciójának tagja, korábban "elévülhetetlen" érdemeket szerzett a Vereckei-hágón torzóban maradt magyar honfoglalási emlékmű ügyében is. Pipas egy idegen, "horthysta" állam jelképének, fasiszta szimbólumnak tartja a várba tervezett turult, melynek véleménye szerint nincs helye Ukrajnában.

Dupka György, a megyei tanács egyik magyar képviselője nyílt levélben reagált Volodimir Pipas beadványára. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke levelében leszögezi: a turulmadár a magyar történelmi és mondai hagyományok szerves része. Az ilyen emlékműveket a magyar állam fennállásának 1000. évfordulója alkalmából helyezték el a fontosabb történelmi helyszíneken: Dévényben, a Nyitra melletti Zobor hegyen, Zimonyban, Brassóban és Munkácson. Az eseményre még 1896 nyarán került sor, amikor a XX. századi romboló ideológiák még csírájukban sem léteztek, és semmi köze az önkényuralmi jelképekhez.

A kárpátaljai önkormányzat tagja szerint ködös belemagyarázás az is, hogy a szobor felállítása revizionista üzenetet hordoz. Dupka György emlékeztette Volodimir Pipast, hogy Kárpátalja történelmét nem lehet a magyar történelemből kiszakítva kezelni, s ezért tiltakozik mindenféle történelmi hamisítás ellen. Pozitív példaként Munkács városának önkormányzatát említette, amely támogatja az emlékmű helyreállítását. Szintén tiltakozott Pipas beadványa nyomán az UMDSZ Ifjúsági Szervezete, melynek elnöke egyébként Dupka György fia, Dupka Nándor.

Az eredeti tervek szerint még az idén, december folyamán régi helyére kerülhet vissza a történelmi jelkép, melynek készítője Mihajlo Beleny. A szobrászművész egyébként egy Petőfi-szobron is dolgozik, ami szintén Zrínyi Ilona egykori várában kapna helyet.

Forrás: Magyar Szó Online, 2007.11.03.

Tóth Viktor

Munkács város önkormányzata továbbra is támogatja a Turul-szobor helyreállítását

A kisebbségben élő ember lelke fenemód érzékeny. Az átlagnál mindenképpen érzékenyebb. Különösen azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyek befolyással vannak identitására, megmaradására. Természetesen ide tartozik a történelem is.

A kisebbségi lét a konfliktusok kerülésére is ösztökéli az embert. Fontos a nyugalom, mert az mintha csillapítaná a megbúvó, ám kétségtelenül meglévő fenyegetettség érzését. A "forradalmi hangulat" egy többnemzetiségű, problémákkal átitatott országban könnyen átcsaphat kisebbségellenességbe. Amire, valljuk be, számos esetet fel lehetne hozni a Kárpát-medencéből.

Negatív példák tehát vannak, ám e téren Kárpátalja az utóbbi időben üde színfoltnak tűnt és tűnik. Nem azért, mert olyan rózsás a helyzet. Csupán a többihez viszonyítva. Ezért is lett az ember azonnal "pipa" a megyei tanács egyik nasaukrajinás képviselője, Volodimir Pipas indítványától, miszerint állítsák le a munkácsi vár Turul-emlékműjének helyreállítási munkálatait. A "körítés" sem volt kevésbé vérnyomásfokozó hatású.

A (lelki) nyugalomba becsapott a ménkő. Az a személy fasisztázta le a hagyományaink, múltunk egyik szent jelképét, akiről - a neve után ítélve - egy kis családfakutatás után esetleg kiderülhet, hogy magyar felmenőkkel rendelkezik. Szögezzük le azonban a megnyilatkozással kapcsolatban azt is, hogy itt valójában nem személyről, hanem egy jelenségről van szó. Az ilyen gondolkodásmód - amely csak az "uralkodó" közeg bizonyos rétegét fertőzi meg - szerint ezer évig itt nem volt semmi: és ami a fő probléma, sem a történelem, sőt, semmilyen tudományos eredmény nem tudja meggyőzni ennek az ellenkezőjéről. Ezt a fajta ideológiát csak úgy lehetne legyőzni, ha hívei egyszer élesben megtapasztalnák, mit jelent a kisebbségi lét, milyen rezdüléseket okoz a kisebbségi lélekben a hagyományok, a történelem megkérdőjelezése, elferdítése.

Pozitívum, hogy ez az ideológia az országban meglévő számos probléma ellenére Kárpátalján nem vált akkora méretűvé, amekkorára esetleg Pipas szeretné. Sőt: a többségiek többsége tiszteli azt a hagyományt, történelmet, amely esetleg nem róla szól elsősorban. Bizonyíték erre a konkrét ügy, hisz esetünkben Munkács város önkormányzata kezdeményezte és támogatja most is a Turul-emlékmű helyreállítását.

A kezdeményezés nem egyedüli: tudunk róla, hogy a Volóci járás vezetői, képviselői többször több helyen elmondták, két kézzel támogatják a vereckei emlékmű befejezését. Mi történelmi, ők gazdasági okok miatt szorgalmazzák. Ám mindez már lényegtelen, ha az indokok összekötnek, a célok egybeesnek.

Forrás: Kárpáti Igaz Szó, a kárpátaljai magyarok lapja, 2007.11.11.

Szállításra kész: Munkácson újra leszállhat a turul

A tartóoszlopot már tavaly felépítették, és szállításra készen vár a bronz madár is, amelyet egy kijevi műhelyben készítettek el. Az eredetileg tavalyra tervezett avatási ünnepség időpontja még ma is bizonytalan. A magyarság jelképének számító turulemlékmű helyreállításának gondolata ugyanis megosztja az ukrán társadalmat.

Forrás: MNO, radio.hu, 2008.02.06.

Az újraállítás

2008. március 5.

A turulmadár visszaszállt Munkács várára

Nyolcvannégy évi távollét után ismét fenn van a munkácsi vár bástyáján a millenniumi turulszobor. "A turulmadár visszaszállt Munkács várára, s ezzel édesapám, Pákh Sándor álma valóra vált"- jelentette ki az MTI-nek 2008.03.06-án csütörtökön a New Yorkban tartózkodó Pákh Imre, az emlékmű-visszaállítás finanszírozója.

A kárpátaljai városban 2008.03.05-én, szerdán helikopterrel emelték a helyére az egytonnás bronzalkotást. Az 1945-ben elpusztított szobor másolatát Belény Mihály szobrász készítette el. A visszaállítási projektet teljes egészében a Munkácsy-gyűjteményéről híres Pákh Imre nagyvállalkozó finanszírozta.

A szobrot Kijevben öntötték újra Belény Mihály ungvári szobrász gipszmintája alapján, amely a fennmaradt tervek és fotók alapján készült - közölte Pákh Imre az MTI-vel. Az egytonnás turulszobor 2,5 méter magas, a szárnyak fesztávolsága 6 méter, a turul által tartott kard súlya egymagában 70 kilogramm.

A turulszobor monumentális talapzaton áll, amelyet az elmúlt hónapokban hoztak helyre. A talapzat és a szobor együttes magassága 25 méter. "A visszahelyezést végző helikoptert és csapatot egy ukrán cégtől rendeltem meg, akik kiválóan teljesítették a feladatot" - mondta Pákh Imre. Hozzátette: az ukrán hatóságok kezdettől fogva támogatták a projekt megvalósítását.

Munkácsot megszállta a magyar turul

Mégiscsak Magyarország része lett Kárpátalja? A régiót megszállta a magyar turul - ezzel a címmel közölt cikket a munkácsi turulmadaras emlékmű visszaállításáról 2008.03.07-án, pénteken a zakarpat.info ungvári, ukrán nyelvű internetes hírújság. Az írás szerint hiábavaló volt a régió értelmiségének és hazafias érzelmű polgárainak minden érvelése, a kárpátaljai hatalom mégiscsak megengedte a magyar dinasztiát jelképező turulmadaras emlékmű felállítását a munkácsi várban.

Forrás: MTI, www.bumm.sk, 2008.03.07.

Szíjjártó Erika

Visszaszállt a turul a munkácsi várra

A magyar nemzet szent madara, a turul visszaszállt a munkácsi várra. A hagyományok szerint ő mutatta eleinknek az új hazába vezető utat. Az 1703-11 közötti, Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején pedig a turulmadár hozta a kardot - és az osztrákok feletti győzelmet - a fejedelemnek a Tiszaújlak melletti csatában.

Az emlékmű visszaállításának kezdeményezője a munkácsi származású, jelenleg Amerikában élő üzletember, Pákh Imre volt. Az elképzelést a város önkormányzata is támogatta. A tervet Angyalossy Sándor, Ukrajna érdemes építésze, Kárpátalja jelenlegi főépítésze készítette. A bronz emlékművet a kijevi Arzenálban öntötték Mihajlo Beleny, Ukrajna érdemes művésze gondozása mellett.

Száz évvel ezelőtt a szimbólum ellen Ivan Franko vezetésével ukrán tudósok és közéleti személyiségek léptek fel. Egy tiltakozást nyomtattak ki "Mi Európában vagyunk" címmel, melyben úgy jellemezték az emlékművet, mint egyik módját a kárpátaljai ukránok magyarosításának.

Nemzeti szimbólumunk visszaállítása ellen egyes politikai pártok és szervezetek most is tiltakozásukat fejezték ki. Ellenállási akcióval fenyegetőznek. Ivan Gabor, az Ukrán Nemzeti Párt megyei szervezetének elnöke, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense tájékoztatása szerint beadvánnyal fordultak Ukrajna Legfelső Tanácsához, amiben kérik, hozzanak létre egy ideiglenes vizsgálóbizottságot. Tiltakozó levelükben azt követelik, hogy a hatóságok lépjenek fel a Kárpátalján tapasztalt ukránellenesség és szeparatizmus ellen.

Forrás: az igazi Kárpáti Igaz Szó, www.umdsz.uz.ua, 2008.03.13.

Szabó Sándor

Verbális háború

Tegnap Ungváron a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás előtti téren a Szvoboda szélsőséges párt és magát nemzeti-hazafiasnak tartó öt kárpátaljai ukrán nacionalista szervezet - mintegy kétszáz személy - tüntetett. Magyarellenes transzparensekkel tiltakoztak az ukránellenes erők szerintük erősödő kárpátaljai tevékenysége ellen. A demonstrációt azért erre a napra időzítették, mivel ekkor ülésezett a megyei tanács.

A tüntetésre hívó, Keljünk nemzeti becsületünk és méltóságunk védelmére című felhívásukban az akció szervezői azt állítják, hogy az elnöki titkárság vezetője, Viktor Baloga által létrehozott és támogatott kárpátaljai megyei hatalom ukrán- és népellenes politikát folytat, szeparatizmust szít és idegen állami jelképek állítását segíti elő a megyében.

A felhívás szerint a kárpátaljai ukránokból felháborodást váltott ki, hogy a munkácsi várban felállították a 33 méter magas (valójában 25 méter) turulos oszlopot, és hogy a magyar államot jelképező emlékművet építenek a Vereckei-hágónak azon a helyén, ahol 1939-ben "a Kárpát-Ukrajnát a magyar fasiszta invázió ellen védő" több száz szicsgárdistát végeztek ki. A tüntetés szervezői a cinizmus netovábbjának, a kárpátaljai ukránok közössége ellen intézett rosszindulatú kihívásnak minősítik, hogy az általuk kifogásolt emlékművek állítását a legmagasztosabb ukrán ünnepekre - Tarasz Sevcsenko nemzeti költő születésnapjára és Kárpát-Ukrajna függetlensége 1939-es kikiáltásának évfordulójára - időzítették.

Olekszandr Szacsko, az Ukrán Nacionalisták Kongresszusa megyei szervezetének titkára lapunknak elmondta: nem értenek egyet a megyei közigazgatás ukránellenes tevékenységével, ezért tüntetnek. Sokáig békében élt egymás mellett az ukrán, a magyar és a ruszin nép, az elmúlt időszakban azonban több konfrontáció is történt, mely felszította a parazsat. A történelemben vannak olyan kérdések, melyekre választ kell adni a nemzeteknek.

- Hangsúlyozom: nem a kárpátaljai magyarokkal, ruszinokkal van problémánk, nem ellenük tüntetünk, hanem a megyei magyar és ruszin szervezetek vezetőinek politikája ellen. Ennyi joguk sehol máshol nincs a kisebbségeknek, mint itt. Tisztázni kell, miért fajulhatott eddig a helyzet. Nem értjük, miért március 14-re kellett időzíteni a Vereckei-hágón épülő emlékmű avatását, amely napon 1939-ben szicsgárdistákat végeztek ki. Vagy megemlíthető a munkácsi várban napokban felavatott magyar jelkép, a turulos emlékmű.

- A turulszobrot visszaállították a régi helyére.

- Igen, de akkor még Magyarország része volt Kárpátalja, viszont most Ukrajna része.

- Azzal nincs gondjuk, hogy Kárpátalján a mai napig vannak Lenin-szobrok, több település utcája viseli Lenin nevét?

- Hogyne lenne, folyamatosan fellépünk ezek ellen is, de ezek nem borzolják annyira a kedélyeket, a köztudatot.

- A magyar állam az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, Tokajban Szkovorodának, Budapesten Sevcsenkónak van szobra, nem érez valamilyen ellentmondást?

- Nem tiltakozunk a Petőfi-szobor, vagy a magyar tanszék, a jövőbeni kar ellen. Ezekről sikerült megállapodni, a felek asztalhoz ültek és megbeszélték a teendőket.

- Meddig akarnak tüntetni?

- Határozatlan időre szóló demonstrációt hirdetünk, a mostani állás szerint a megyei tanács reagálására várunk és utána eldől, meddig maradunk.

A másik szervezőtől, Pavlo Fedakától, a Proszvita civil szervezet elnökétől azt kérdeztük: szerinte miben nyilvánul meg Kárpátalján a szeparatizmus?

- A legjobb példa erre, hogy Dmitro Szidor, a Szojm vezetője azt követelte, ismerjék el a ruszinokat önálló nemzetként és jogokat is kapjanak. Ezzel megkülönbözteti az ukránokat és a ruszinokat, holott az ukránok régi népneve ruszin volt.

- Hogy kerültek a képbe a magyarok?

- A felháborodást a munkácsi várban állított turulos emlékmű és az épülő vereckei honfoglalási emlékmű váltotta ki. Nem vagyunk ellene, viszont ezeket a nemzeti jelképeket inkább a magyar-ukrán határra, vagy közelében, esetleg magyar területen állítsák.

- Ezek szerint a kárpátaljai várakat, köztük a munkácsit, az ungvárit le kellene rombolni, vagy talán "átrakni" őket az ukrán-magyar határra?

- A föld, az emlékművek, várak annak az országnak a tulajdonában vannak, ahol épp állnak. A szomszédos országok törvényei nem engedélyeznek ehhez hasonló kezdeményezéseket.

- Honnan érkeztek a tüntetők?

- A többség kárpátaljai, de jöttek Luck, Ternopil és Lemberg megyékből is.

Egy maroknyi ruszin zászlókkal és transzparensekkel felszerelt ellentüntető is megjelent a téren. A két tábort csak tucatnyi rendőr választotta el egymástól. Kisebb lökdösődés is kialakult, de a tüntetők inkább csak verbálisan fitogtatták erejüket.

- Nem engedjük, hogy az ukrán nacionalisták beszennyezzék a földünket, évszázadok óta béke és megértés honol Kárpátalján a különböző nemzetekkel, most pedig jönnek a hágón túlról és meg akarják mondani nekünk, mit tehetünk és mit nem - mondta Vladiszlav Lecovics, az egyik ruszin tüntető.

Tudomásunkra jutott, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Ifjúsági Szervezete ellentüntetéssel készült, viszont a helyszínen Juhász Sándortól, a szervezet alelnökétől megtudtuk, ma reggel lefújták az akciót, mivel nem szerettek volna konfrontálódni, indulatokat szítani.

Dupka György, megyei tanácsi képviselő lapunknak elmondta: a mai nap az a helyzet állt elő, ami 1991-ben, amikor az autonómia kérdése miatt szinte puskaporos volt a levegő és akkor is idegen emberek jöttek a szomszédos megyékből, de akkor se voltak többen a nacionalisták. Olyan ez, mint mikor egy bolha megcsíp egy elefántot. Az elefánt esetünkben Kárpátalja, a bolha pedig az ukrán soviniszta erő - húzta alá az UMDSZ alelnöke. Kárpátalja lakosságának a 90 százaléka nem támogatja ezeket a mozgásokat, ha támogatná, akkor itt több ezer ukrán hazafinak kellene tüntetni. Közben ide irányított emberek lengetnek zászlókat, miközben maguk se tudják, hogy miért jöttek ide.

Forrás: az igazi Kárpáti Igaz Szó, www.hhrf.org/karpatiigazszo, 2008.03.13.

A gyáriparosok és vállalkozók elítélik a nacionalisták nyilatkozatát

Az Ukrajnai Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetsége Kárpátaljai Regionális Szervezete szerint mesterséges szembenállást Ukrajna európai vektora és a szomszédos megyékből behurcolt szélsőséges nacionalista megnyilvánulások között az a nyilatkozat, amelyet néhány csak papíron létező szervezet adott ki az állítólagos kárpátaljai ukránellenes és államellenes erők tevékenységével kapcsolatban.

A regionális szervezet által kiadott közlemény szerint "minden nemzetiségnek joga van saját történelmére és emlékműveire", ezért "minél több emlékművet hoznak létre Kárpátalján, mindannyian annál gazdagabbak leszünk, nem beszélve vidékünk turisztikai és gazdasági vonzerejének gyarapodásáról".

A dokumentum rámutat, hogy "Az emlékművekkel és a valós történelmi tényekkel folytatott harc veszélyes és primitív, a szóban forgó nyilatkozat pedig provokatív. Nemzetiségi ellentéteket szít és nagy csapást mért Ukrajna európai jövőjére."

Forrás: uzhgorod.net.ua, 2008.03.13.

Az avatás

2008. április 18.

Turulmadár-avatás Munkácson

A munkácsi várban ünnepélyes keretek között került sor a sok vihart megért, a csehszlovák megszállás idején elbontott, illetve a szovjet hatalom által megsemmisített Turulos emlékmű hű másának felavatására.

Lengyel Zoltán, Munkács megbízott polgármestere a történelmi igazságtétel pillanatának nevezte a turul szobor avatóünnepségét, amelyet ezúttal szerencsére egyetlenegy, magukat ukrán nemzeti szervezeteknek tituláló szélsőséges csoportosulás sem zavart meg.

A helyreállított emlékművet Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök és Majnek Antal munkácsi római katolikus megyéspüspök szentelte fel. Áldást mondott Gulácsy Lajos, a Kárpátaljai Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke.

Egy létszámában kis nép számára nincs megmaradási esély, csak akkor, ha minden tagjában benne él a magyar kultúra és a magyar történelem, annak a tudata, hogy érdemes és büszkeség ehhez a néphez tartozni, fogalmazott az avatóünnepségen Semjén Zsolt, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke. A turulmadár a magyar nemzeti élni akarásnak a szimbóluma: lerombolták, de újraépítették. Ez egyben annak a bölcsességnek a jele is, hogy nem irányul senki ellen. Nekünk, magyaroknak az egyetemes emberiséggel szembeni elsődleges kötelességünk a saját magyarságunk megőrzése, kimunkálása és felmutatása, mert ez az a gazdagság, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek, mondta a politikus.

Annak ellenére, hogy ukrán nemzetiségű vagyok, eszembe sem jutott visszautasítani a felkérést, hogy én készítsem el a szobrot - nyilatkozta Mihajlo Beleny ungvári szobrászművész. - Sőt, afféle közelharcot vívtam a többi pályázóval, hogy én legyek a kivitelező. Felmenőim között több magyar is volt, akik együtt éltek az én nemzetemhez tartozó emberekkel, mindig tisztelték és becsülték egymást. És tanítómestereim között is voltak magyarok, akiknek munkásságát pedig én becsülöm és tartom nagyra.

Bár engem is megtaláltak szélsőséges elemek, akik megpróbáltak lebeszélni, sőt meg is fenyegettek, de elküldtem őket... Nem rájuk koncentráltam, hanem a szoborra. A legnagyobb gondom az volt, hogy mekkora legyen a turul szárnyfesztávolsága, és a madár teste hogyan tartható egyensúlyban, hogy le ne forduljon a talapzatról. Miután eldöntöttem, hogy a fesztávolság öt és fél méter lesz, már csak az utóbbit kellett megoldanom. Szerencsére Kijevben olyan tapasztalt szoboröntőkkel dolgozhattam, akik ezt, azaz a szobor súlypontjának a kérdését is tökéletesen megoldották.

A következő nagy tervem egy Rákóczi lovas szobor elkészítése, amely a munkácsi vár udvarán kapna helyet. A fejemben már kész a terv. A turulmadár súlya nyolcszáz kilogramm, a lovas szoboré közel három tonna lesz. De még így is valamivel kisebb lesz a természetes nagyságnál, mivel a várudvar méretei ezt követelik meg. Amennyiben anyagi támogatója vagy támogatói is lesznek a kivitelezésnek, számításaim szerint három év alatt elkészülök vele.

Forrás: az igazi Kárpáti Igaz Szó, www.karpatinfo.net, 2008.04.22.

Szabó Palócz Attila

A turulmadár visszaszállt a munkácsi várra

A munkácsi várban április 18-án tartották meg a helyreállított turulszobor avatóünnepségét. A madár, amikor a talapzatra helyezték, tényleg repült, visszaszállt a várudvar bástyájára, ugyanis teherszállító helikopterrel kellett felemelni. A szobor helyreállításának kezdeményezője és egyik támogatója Pákh Imre, a New Yorkban élő munkácsi származású üzletember volt.

- Mi keltette fel a lelkesedését a turul ügyében?

- Munkácson születtem, ahogyan az apám is. Amilyen régre csak vissza tudom keresni az emlékeimet, azóta bennem él, hogy apám folyton egy turulmadárról beszélt, amelyik a munkácsi vár bástyáján állt valaha.

- Családi vállalkozásnak mondhatjuk a szobor helyreállítását?

- Apámnak ez egy nyolcvanhárom éves projektje volt, nyolc évtizeden át dédelgetett álma valósulhatott meg azzal, hogy a turul visszakerült a helyére. Ő 1907-ben született, most május 12-én tölti be 101. életévét, s még emlékezett az eredeti turulmadárra. És emlékezett arra is, amikor a csehszlovák hatóságok lerombolták, később pedig a szovjetek beolvasztották. Az ügy pikantériája, hogy ugyanabban a frigyesfalvai vasgyárban olvasztották be és gyártottak belőle vörös csillagokat, amelyben az első magyarországi Kossuth-szobrot annak idején kiöntötték.

- Mikor kezdeményezték először a szobor helyreállítását?

- Apám már a rendszerváltás után szorgalmazta a projektet. Ő rejtegette hosszú éveken át a turul megmaradt részeit, a két lábát, valamint az alépítmény néhány eleme is nálunk, az udvarban volt lerakva évtizedeken keresztül. Én úgy nőttem fel, hogy apám rendszeresen emlegette: eljön még az az idő, amikor a turulmadár visszaszáll a munkácsi várra. Ez az álma beteljesült, hiszen a turul a szó szoros értelmében vissza is szállt: teherszállító helikopterrel vitték fel a helyére, ami egy fantasztikus élmény volt mindenki számára, aki láthatta.

- Az alépítmény megmaradt elemei visszanyerhették eredeti funkciójukat?

- Három eleme maradt meg, s ezeket most visszaépítettük a talapzatba. Mi úgy hívtuk ezeket a díszítőelemeket, hogy kurucfejek. Különböző férfi és női arcokat formázó, egyenként hatszáz kilós kövekről van szó. A bástya, melynek oldalába ezek be voltak építve, több mint a feléig le volt rombolva, azt is vissza kellett állítani. Az obeliszkkel és a turulmadárral ez összesen huszonhárom méter magasságot jelent.

- Mennyiben hasonlít az új építmény a régire?

- 1924. december 17-én rombolták le végleg a szobrot, de körülbelül száz napig bontották, és akkori áron több mint százezer koronába kerültek a munkálatok. Az eredeti alépítmény egy-két méterrel magasabb volt, a madár pedig a jelenleginél valamivel kisebb.

- Az első kezdeményezés, tehát a rendszerváltozás óta sok adminisztratív akadállyal szembesültek?

- Apám buzdítására, aki ennek az egésznek az eszmei mozgatója volt, a rendszerváltás után vágtunk bele ebbe a vállalkozásba. Függetlenül attól, hogy jól ismertem az első ukrán államelnököt, a polgármester is jó barátom volt, a kormányzóval pedig kiváló kapcsolatban álltam, akkor még nem merték vállalni, hogy megadják az engedélyt. A kilencvenes évek elején többször beszéltünk erről, de valahogy mindig megtorpant az egész.

- Most minek köszönhető, hogy kedvezően alakultak a dolgok?

- Van Kárpátalján egy magyar származású kormányzó, Havasi Oleg, aki kiválóan beszél magyarul, Munkácson született, Lengyel Zoltán személyében pedig magyar polgármestere van a városnak. Ez is fontos szempont, de nemcsak azért valósulhatott most meg édesapám álma, mert ők magyarok, hiszen ez egy helyi ügy, a lakosság is támogatta a kezdeményezést. Szerintem közrejátszott ebben az is, hogy volt egy nagyon sikeres Munkácsy-kiállítás a munkácsi várban tavaly nyáron. Ennek az előkészületei során vetettük fel ismét a turul témáját.

- A munkálatok során sem ütköztek ellenállásba?

- Miután a közgyűlés megszavazta az engedélyezést, persze még több helyen keresztbe tudtak volna tenni - ha akarnak. De úgy látszik, nem akartak. Júliusban a kiállítást az ukrán államelnök nyitotta meg, aki látta az akkor már elkészült obeliszket. Kérdezte, hogy mi ez, mi pedig elmondtuk neki, hogy visszaállítjuk a turulszobrot, amelyik korábban is ott állt. Tetszett neki az ötlet, s valószínűleg a helyi politikusokra is hatással volt, hogy az elnök támogatta az ügyünket.

Forrás: www.magyarhirlap.hu, 2008.05.02.

Az emlékmű ma

Zusammenfassung: